Kanada is Kína felé nyit
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Barack Obama amerikai elnök tavaly novemberben elvetette a TransCanada nagyvállalat Albertából a Mexikói-öbölbe vezető Keystone XL olajvezetékének tervét, s Stephen Harper nem sokkal később Hawaii szigetén már jelezte Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnöknek, hogy több olajat kíván eladni Kínába.
A szándék tehát nem titok Ottawa alternatív megoldásokat keres, az Egyesült Államoktól való függőség némi lazítására törekszik. Harper energia-szuperhatalommá szeretné tenni hazáját, s az energia export diverzifikálásának célpontja éppen Ázsia. Ebben nem csak más kanadai politikusok, de a pénzügyi körök befolyásos szereplői is támogatják. A kanadai olajexport 97 százaléka irányul az Egyesült Államokba, de arányát tekintve is alulreprezentált Kínában - vélte a Bank of Canada kormányzója, Mark Carney egy közelmúltbéli interjúban.
Ami Kína érdeklődését illeti, azt jól kifejezi, hogy a Bloomberg adatai szerint 2005 és 2011 között kínai vállalatok többet ruháztak be, szereztek részesedést az olaj és gáz ágazatban, mint bármely más ország befektetői. Hírek szerint az elmúlt két évben több 16 milliárd dollárt invesztáltak az energia szektorba. Harper egy korábbi interjújában üdvözölte és támogatandónak nevezte a kínai jelenlétet, egészen addig, amíg a befektetőknek nincs más stratégiai vagy politikai céljuk. A kanadai üzleti körök úgy vélik, teljesítményük nem kielégítő a kínai piacon, a kereskedelmi forgalom aránytalan, 4:1Kína javára.
A piaci megfigyelők azt hangoztatják, hogy az elmúlt tíz évben a kanadai vállalatok vesztettek pozícióikból, miközben az Egyesült Államok, Európa és Ausztrália hatékonyabb Kína-politikát érvényesített. Korábbi beszámolókból arra lehetett következtetni, hogy a pórul járt kanadai vállalatok, amelyek nem kaptak kártérítést, s amelyek átlátható viszonyokhoz, biztonságos jogi környezethez szoktak, vesztettek beruházási kedvükből. Várható, hogy a mostani úton szentesítik azt a dokumentumot, amelynek előkészítése mát hosszabb ideje zajlott, s amely a kanadai-kínai működőtőke befektetések ösztönzését, illetve azok védelmét lesz hivatott szolgálni (FIPA).
A Kína és Kanada közötti kétoldalú kereskedelem az elmúlt évben a két évvel korábbi adatokhoz képest 60 százalékkal bővült, megközelítette az 50 milliárd dollárt - számolt be a Hszinhua hírügynökség Csang Csün-szaj (Zhang Junsai) nagykövetet idézve, akit a napokban Montrealba hívtak helyi üzleti körök. Mint mondta, soha nem volt nagyobb szüksége a két országnak egymásra mint most, Kína gyors fejlődésének időszakában, amikor Kanada tartós gazdasági növekedésre és növekvő munkalehetőségek biztosítására törekszik, a világgazdaság pedig bizonytalanságokkal terhelt. A kanadai kormányfő most másodszor keresi fel Kínát, s ezúttal kabinetjének öt minisztere, így a természeti erőforrások, a kereskedelmi és a külügyi tárca vezetője is a társaságában van. Kíséretében mintegy 40 vezető üzletember utazott. A delegáció Pekingen kívül - ahol főbb diplomáciai programját bonyolítja - két másik városba is ellátogat.
