Japán új kriptós adóreformja 2026-ra: Változnak a szabályok, jöhet a különadózás
A kriptovaluták új szerepben: spekulációból befektetési eszköz
A japán kormánypártok – a Liberális Demokrata Párt és az Innovációs Párt – 2025. december 19-én tették közzé a 2026-os adóreform tervezetét, amely a kriptoeszközök adózási kereteinek átalakítását irányozza elő. A reform fő célja, hogy a kriptót ne csupán spekulációs eszközként kezeljék, hanem a részvényekhez és befektetési alapokhoz hasonló, hosszú távú pénzügyi termékként.
A CoinPost japán kriptohíroldal beszámolója szerint a javaslatban szerepel, hogy a kriptoeszközök a jövőben a hagyományos pénzügyi instrumentumokkal egyenrangú besorolást kaphatnak. Ez paradigmaváltást jelentene a jelenlegi adózási gyakorlathoz képest, ahol a legtöbb kriptós jövedelem az úgynevezett „vegyes jövedelem” kategóriába esik, és progresszív adókulcs alapján adózik.
Különadózás kriptós nyereségekre – de nem mindegyikre
A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy elképzelhető a különadózás bevezetése bizonyos típusú kriptós jövedelmekre. Ez az alábbi tranzakciókat érintené:
- Spot kriptokereskedésből származó nyereségek
- Kriptós derivatívákkal folytatott kereskedés
- Kriptovalutákhoz kapcsolódó ETF-ekből származó jövedelem
Amennyiben ez megvalósul, az hatalmas előrelépést jelentene a jelenlegi, nehezebben tervezhető, progresszív rendszerhez képest, és közelebb hozná a kriptoadózást a hagyományos tőkepiaci termékek adózásához Japánban.
Fontos azonban kiemelni, hogy a különadózás nem vonatkozna minden kriptós jövedelemformára. Kivételt képez például:
- Stakingből származó jutalmak
- Kriptokölcsönzés (lending) révén szerzett bevételek
Ezek az esetek a jövőben is a „vegyes jövedelem” kategóriába tartozhatnak, kivéve, ha a törvényalkotás később másképp rendelkezik.
Előrelépés a veszteségek elszámolásában, de korlátozásokkal
A tervezet további fontos újítása, hogy három évig lehetne elhatárolni a kriptós veszteségeket, és a későbbi nyereségek csökkentésére felhasználni azokat. Ez már régóta várt lépés a japán kriptoközösség részéről, mivel hasonló szabályozás már most is él a részvénypiacon és a devizakereskedelemben.
A reform ugyanakkor nem engedné meg az eszközosztályok közötti veszteség-nyereség elszámolást, vagyis a kriptós veszteségek továbbra sem lennének levonhatók például részvényekből származó profitból. A jövedelmi kategóriák elkülönítése tehát megmaradna.
NFT-k és a jogosult eszközök köre: még sok a kérdőjel
A reformtervezet nem tér ki kifejezetten az NFT-kre (non-fungible tokenekre), ami arra utalhat, hogy az ezekből származó jövedelmek továbbra is a jelenlegi általános szabályok szerint adóznának.
A dokumentumban említett „meghatározott kriptoeszközök” fogalom alapján valószínűsíthető, hogy csak azokat az eszközöket érinti majd a kedvezőbb adózás, amelyek japán pénzügyi hatóságok által regisztrált szolgáltatóknál kerülnek forgalmazásra. Ez jelentős szűkítést jelenthet a jogosult eszközök körében – különösen a decentralizált platformokon jegyzett tokenek számára.
Mit jelent mindez a japán kriptobefektetők számára?
Amennyiben a tervezet valósággá válik, a japán kriptobefektetők sokkal átláthatóbb, kiszámíthatóbb és kedvezőbb adózási környezetre számíthatnak – legalábbis a spot kereskedés, derivatívák és ETF-ek esetében.
Az adóreform egyértelmű jele annak, hogy a japán kormány komolyan veszi a kriptovalutákat mint pénzügyi eszközöket, és integrálni kívánja őket a hivatalos tőkepiaci struktúrába. Ez hosszú távon nemcsak a helyi kriptopiac növekedését segítheti, hanem példát mutathat más országok számára is, amelyek még csak keresik a megfelelő szabályozási modellt.
