Kartellre csapott le a GVH, milliárdos bírságot kapnak a személyzeti tanácsadók
A versenyhatóság jogsértőnek találta a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége etikai szabályzatának egyes rendelkezéseit, amelyek a tagvállalkozások közötti verseny korlátozását célozták. A Hivatal vizsgálata ugyanis feltárta, hogy a szervezet belső szabályzata 2011-től hét éven keresztül rögzítette a szervezet tagjai számára a munkaerő-kölcsönzés és közvetítés minimális díját és egyéb feltételeit. Az árak rögzítése a legsúlyosabb versenykorlátozásnak minősül, közvetetten ugyanis jelentős társadalmi többletterhet eredményez.
A díjminimum mellett szintén jogsértőnek bizonyult a társulás tagjainak egymás munkavállalóira vonatkozó átcsábítási tilalma, amely a szektor felosztására irányult, és megakadályozta a munkavállalók szabad piaci mozgását.
A belső szabályzat azon rendelkezései is a piac felosztását célozták, amelyek megtiltották a tagvállalkozások számára a kiközvetített munkavállalók újraközvetítését. Ezen kikötések a kiközvetített munkavállalók számára is hátrányosak voltak, mivel megakadályozták, hogy jobb munkalehetőséghez, magasabb fizetéshez juthassanak.
A szakmai szövetség emellett jogsértően rögzítette tagjai számára azt is, hogy munkaerő-kölcsönzésre kiírt közbeszerzési eljárások során milyen esetben lehet más vállalkozás munkavállalójának adataival, önéletrajzával pályázni. Az előírás a cégek beszerzési forrásainak felosztását, a verseny tag
vállalkozások közötti korlátozását célozta.
A versenyhatósági eljárás a szakmai szervezet mellett 23 vállalkozással szemben folyt, melyek között egyaránt előfordultak jelentős külföldi háttérrel rendelkező és magyar cégek. A GVH döntésében 1 milliárd forintos bírságot szabott ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségére. A Hivatal határozata alapján a bírságösszegért – ha a szakmai szövetségen nem lehetne érvényesíteni – annak tagjai mögöttesen és egyetemlegesen felelnek, előző évi árbevételeik arányában.
A GVH korábban már felhívta a kamarákat és a gazdasági szereplőket tömörítő társadalmi szervezeteket, hogy működésüket, etikai szabályzataikat és más önszabályozási tevékenységüket hozzák összhangba a versenyjogi szabályokkal. Az árversenyt korlátozó (ajánlott vagy szakmai minimum árak meghirdetése, áremelések összehangolása), illetve a piac területi vagy más felosztását eredményező döntések ugyanis mind a magyar, mind az uniós jog versenykorlátozást tiltó szabályaiba ütközhetnek.
