Kiemelkedő évet zárt az Erste Alapkezelő

Az Erste Alapkezelő szerdai budapesti tájékoztatóján Mesterházy György vezérigazgató elmondta: a társaság sikeresen használta ki, hogy a kétszámjegyű betéti kamatok eltűnésével egyre nő a befektetési alapok népszerűsége.

A nyilvános befektetési alapok piaca 2012 negyedik negyedévében 5,7 százalékkal, 3207 milliárd forintra bővült, s ezzel minden idők legmagasabb értékét érte el.

Mesterházy György kifejtette: a betéti termékek által kínált egyre alacsonyabb kamatok a befektetési alapok felé terelik az ügyfeleket, ahol kiszámítható kockázat mellett tavaly a kétszámjegyű éves hozamok elérése is reális volt. Elmondta: tavaly elsősorban a társaság által kezelt kötvényalapok és pénzpiaci alapok növekedtek.

A vezérigazgató közölte: az Erste Alapkezelő befektetési alapjainak vagyona az év végén közel 470 milliárd forint volt, a portfoliókezelésé pedig 85 milliárd forint. A kezelt vagyon az elmúlt év egészét tekintve 7,77 százalékkal növekedett. Az összvagyon az utolsó negyedévben elért 51,1 milliárd forintos bővüléssel 554,1 milliárd forintot mutatott a múlt év végén.

A vezérigazgató szerint, ha folytatódik a jegybank alapkamat-csökkentési ciklusa, az a befektetési alapok népszerűségének további emelkedését hozhatja.

A tájékoztatón kiadott háttéranyagok egyike szerint Oszlay Péter, az alapkezelő elemzője úgy véli: továbbra is teljes homály fedi, hogy milyen irányba változhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája, miután március elején új elnököt és júliusig két új alelnököt kap az intézmény.

Az elemző kitér arra: az egyik fő elnökesélyesként számon tartott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban többször azt hangoztatta, hogy a jegybanknak nagyobb szerepet kell játszania a kormány gazdaságélénkítő terveinek támogatásában és élnie kell a vezető külföldi jegybankok (Fed, ECB, Bank of England, Bank of Japan) által használt eszköztárral. A miniszter legutóbbi nyilatkozataiban viszont visszafogottabban fogalmazott, ráadásul a monetáris tanács (melynek négy tagja július után is a helyén marad) állítólag egységes abban, hogy nem konvencionális eszközök intenzívebb használatát csak piaci pánik esetén tartják elfogadhatónak.

Oszlay Péter szerint nem véletlen, hogy a korábbi megnyilvánulásokat a forint komolyabb gyengülése, utóbbiakat pedig a hazai deviza erősödése követte. A piac ugyanis attól tart, hogy az MNB esetleges gazdaságélénkítési kísérletei automatikusan a forint mélyrepülését fogják eredményezni.

Az eddig megjelent pletykák - a kéthetes jegybanki betét korlátozása, a kereskedelmi bankok közvetlen jegybanki finanszírozása, az MNB vállalati kötvény vagy államkötvény vásárlásai - jó eséllyel vagy a forint kamatprémiumának jelentős csökkenését vagy a külföldi tőkekivonás felgyorsulását (vagy esetleg mindkettőt) vetítik előre.

Az elemző kitér arra: a forint "megroggyanása" elvileg az exportőrök egy csoportjának jól jöhet, ám az import megdrágulásán és a még mindig jelentős lakossági és vállalati devizahitel állományon keresztül a belső fogyasztást és a bankok hitelezési képességét tovább csökkentheti.

A kockázattal vélhetően a kormány is tisztában van, legalábbis erre enged következtetni, hogy az elmúlt hetekben több vezető tisztségviselő is a jelenleginél erősebb forintárfolyamot nevezett kívánatosnak. Úgy tűnik, az új jegybanki vezetésnek egy olyan pályán kellene majd egyensúlyoznia, ahol az esetleges új intézkedéseknek minimális a kockázata a forint árfolyamára - vélte Oszlay Péter elemző a háttéranyag alapján. (MTI)