Kiemelt figyelmet kap a szegedi lézerprojekt
A helyettes államtitkár felidézte, hogy a kormány 2011-ben megerősítette az ELI-projekt továbbvitelét, "nemzeti programként került nevesítésre". Ez azt jelenti, hogy az NFM-en belül kiemelt figyelmet kell fordítani a program megvalósítására - tette hozzá. Földi Enikő kiemelte: az elmúlt időszakban átalakították ELI-HU Nonprofit Kft., a megvalósítást végző cég tulajdonosi szerkezetét, és fel is tőkésítették azt. Mint fogalmazott, két hónapon belül lezárhatják a tárgyalásokat az Európai Unióval, az egyeztetések után pedig, várhatóan a jövő év elejére elkészülhet a végleges pályázati anyag, 2013 januárjában pedig már támogatási szerződéseket köthetnek. A helyettes államtitkár kiemelte: 47 milliárd forint támogatásrész esik a 2007-2013 pályázati szakasz terhére, 14 milliárd forint "csúszna át" a 2014-2020 időszakra. "Ez tartalmazza az előkészítési költségeket is" - tette hozzá.
A tervek szerint a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer épül Szegeden. A központ Szeged külvárosban, az egykori öthalmi szovjet laktanya területén épülhet fel. A projekt gyorsítását szolgálja, hogy a hatósági szinteket és feladatokat előre kijelölték egy kormányrendeletben - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint így meg lehet előzni, hogy az építési hatósági eljárások hónapokig elhúzódjanak. Rámutatott: az ELI-lézerközpont az unión belül nagyprojektnek számít, ezért minden lépést az Európai Bizottsággal kell egyeztetniük. Földi Enikő szerint a prágai központ - amely úgy tűnt, a megvalósítás terén előrébb jár - előkészítésén dolgozó csehek "most gyakorlatilag visszaestek, mert nem megfelelő formában, tartalommal, nem olyan egyeztetett módon készítették el a pályázatokat", mint ahogy a EB elvárta. Szerinte a projekt végén sikerül behozni a magyar hátrányt.
Képviselői kérdésre Lehrner Lóránt, az ELI-HU Kft. ügyvezetője elmondta: a projekt felgyorsítása, alapos előkészítettsége révén lehetővé válhat a három országra kiterjedő beruházás irányítását átvenni a csehektől. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy legtöbb kritika a projektet az építkezés csúszása miatt érte, viszont azóta szerződést kötöttek tervezőkkel, tervező csoportokkal, szeptember második felében pedig az első terveket beadták engedélyeztetésre a hatóságokhoz. Elkezdődött a tudományos előkészítés is, a szerződések megkötése.
Lehrner Lóránt arról is beszélt, hogy az ELI-projekt az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagy berendezés egyike, a berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország vett részt. Terveik szerint több mint 300 tudós fog a szegedi központban dolgozni. Számítanak fizikusok, biológusok, kémikusok, orvosok jelenlétére is. A központ alapterülete 24 ezer négyzetméteres lesz, a speciális igényű lézercsarnok kétezer négyzetméteren épül fel. Az ügyvezető üdvözölte, hogy a lézerközpont mellett jelentős terület marad szabadon, hiszen így a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek is a közelbe települhetnek. "Sok tárgyalást folytattunk intézetekkel, vállalkozásokkal, akik szívesen jönnének az ELI közelébe" - tette hozzá. A szegedi központ építésének közvetlen költsége 245 millió euró, a közvetett hatásokat is beszámítva a központ több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést hozhat a régióban. (MTI)
