Kifizette tartozásait a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.

A főtulajdonos az MTI érdeklődésére elmondta, hogy mintegy 390 millió forintos összeget fizettek ki. Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint az ügyvédi letétben lévő összeget a cég jogi képviselője utalta át a felszámolási eljárást kezdeményező WHB Vagyonkezelő Kft.-nek.
   
Bachar Najari július közepén jelentette be, hogy letétbe helyezett 400 millió forintot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül, hogy a felszámolást megakadályozzák, bár a tartozás jogosságát és összegét vitatták.    

Cséplő Petra, az igazgatóság elnöke akkor közölte: arra várnak, hogy a bíróság kimondja, kinek kell a tartozást utalni, ugyanis a követelést az MFB eladta a West Hungária Baunak (WHB). Megjegyezte, ők 260 millió forintos vételi ajánlatot tettek az MFB-nek, ám tudomásuk szerint ennél jóval alacsonyabb áron értékesítették a követelést. Az MFB utóbb közleményt adott ki, amely szerint a követelést jogszerűen értékesítették, miután a Zsolnay hosszú ideig nem törlesztette tartozását.
   
A csütörtöki közlemény szerint a Zsolnay csütörtökön kezdeményezte a Zalaegerszegi Törvényszéken a felszámolási eljárás haladéktalan megszüntetését és az ideiglenes vagyonfelügyelő visszarendelését, akinek működését a közleményben aggályosnak minősítették.
   
Mint írták: az elmúlt hetekben több mint félmilliárd forintot költött a Zsolnay megmentésére Bachar Najari, aki szerint sajnálatos: "hogy ez az összeg nem a gyár fejlődését segítette vagy a Zsolnay-márka presztízsét erősítette, hanem spekulatív üzleti módszerekkel élő emberek extraprofitjává vált".
   
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak.
   
A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken.
   
A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.
   
A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A korábban bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.
   
A Zsolnayhoz június végén rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt a Zalaegerszegi Törvényszék.