Kína - mégsem olyan erős, mint sokan gondolnák?
A diplomata a Közép-európai Egyetemen tartott hétfői előadásában kifejtette: tavaly nagy figyelmet kapott az a hír, hogy Kína bruttó hazai termékének (GDP) értéke a világon a második legmagasabb, azonban az egy főre jutó GDP alapján már messze elmaradnak az élen járó országoktól, Japánban például ez az érték csaknem tízszerese a kínainak. Az ázsiai országban az utóbbi időben több szempontból is jelentős fejlődés volt tapasztalható - mondta.
Nőtt a születéskor várható élettartam - tette hozzá -, több mint százmillió autó közlekedik a kínai utakon és több száz millióan léptek túl a szegénységi küszöbön. A városok valóban fejlettek, de a lakosság, a több mint 1,3 milliárd ember fele még mindig vidéken él, és 150 millió embernek napi kevesebb mint egy dollárból kell megélnie - közölte. A nagykövet arra is kitért, hogy ugyan nagyon jelentős az ipar az országban, de többnyire olcsó termékeket állítanak elő, így például 800 millió inget kell gyártaniuk ahhoz, hogy egyetlen Airbus repülőgépet vásárolhassanak.
Véleménye szerint elfogultságra vall azt állítani, hogy Kína az elmúlt 30 évben ugyan rohamos gazdasági fejlődést ért el, de a politika szempontjából nem sok minden változott. Kiemelte: a jogállamiságot illetően is olyan jelentős lépéseket tettek, "amelyekhez más országokban évszázadokra volt szükség". Az országban 500 millióan használják az internetet, ahol kifejezhetik véleményüket, és vezető politikusaik közül is többen a világhálót használják, hogy elérjék az embereket - mondta. Minden országnak meg kell találnia azt a fejlődési utat, amely számára az ideális, és Kína tiszteletben tartja, hogy más országok eltérő utakat választanak - mutatott rá.
A diplomata szerint Kína fontosnak tartja a fenntartható fejlődést, hogy ne a környezet kárára valósuljon meg a gazdasági fejlődés. Jelenleg a 12. ötéves terv van érvényben, és ebben az egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális háló javítására is nagy hangsúlyt helyeznek - hangoztatta. Előadásában arról is beszélt, hogy a nemzetközi kereskedelmet kétirányú utcának tekintik, ahol a feleknek a kölcsönös előnyök kiaknázására kell törekedniük. Az elmúlt tíz évben kínai vállalatok 800 ezer munkavállalót alkalmaztak külföldön, és 10 milliárd dollár adót fizettek más országoknak - mondta. A nagykövet hangsúlyozta: az európai országok az elsők között ismerték fel a fejlődő Kínával való kapcsolattartásban rejlő lehetőségeket, és jelenleg is az EU az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere.
Míg 1975-ben az Európa és Kína közötti kereskedelem volumene 2,5 milliárd dollár volt, ez ma már eléri az 500 milliárd dollárt - tette hozzá. A diplomata emlékeztetett: kedden kezdődik az EU és Kína csúcstalálkozója. Ezzel összefüggésben kifejtette: az európai gazdasági válság nem érintette a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek már több mint 30 éves múltra tekinthetnek vissza. A kínai álláspont szerint ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös bizalomnak és tiszteletnek, az együttműködés erősítésének kell meghatározniuk, és a kulturális kapcsolatokat is szorosabbra kell fűzni - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a kölcsönös tisztelet az alapja a Magyarország és Kína közötti jó kapcsolatoknak is. (MTI)
