Megszavazták a törvényt! Elolvashatja az állam a privát e-maileket?
A döntés nem jelenti azt, hogy lezárult az uniós jogalkotási folyamat, és azt sem, hogy az európai vagy magyar hatóságok automatikusan elolvashatják az emberek privát üzeneteit. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász szerint az átmeneti szabályozást külön kell választani a későbbi, átfogóbb Chat Control 2.0 tervezetétől.
A jelenlegi szabályozás azt tenné lehetővé, hogy bizonyos digitális szolgáltatók továbbra is önkéntesen használhassanak a gyermekek szexuális bántalmazásához kapcsolódó tartalmak és grooming-kísérletek felismerésére szolgáló technológiákat. A szabályt a tervek szerint 2028-ig hosszabbítanák meg.
Nem a hatóságok olvasnák az üzeneteket
A szabályozás alapján egyes üzenetküldő, e-mail- és közösségimédia-szolgáltatók automatikus rendszerekkel vizsgálhatják a felületeiken továbbított tartalmakat. A cél a gyermekek szexuális bántalmazásához kapcsolódó anyagok és a behálózási, vagyis grooming-kísérletek felismerése és jelentése.
„A rendelet nem azt jelenti, hogy az EU vagy a magyar hatóságok mostantól automatikusan elolvashatják mindenki privát üzeneteit. A most elfogadott szabály azt teszi lehetővé, hogy bizonyos online szolgáltatók – önkéntes alapon – továbbra is alkalmazzanak olyan technológiákat, amelyek gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaélésekhez kapcsolódó tartalmakat vagy egyes grooming-kísérleteket észlelhetnek és jelenthetnek.
Ez egy átmeneti szabályozás, amely 2028-ig marad hatályban, amíg az EU a végleges szabályozásról dönt” – mondta dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője.
A vita abból fakad, hogy az automatikus elemzéshez a rendszernek hozzá kell férnie a kommunikáció bizonyos tartalmi vagy technikai jellemzőihez. Attól, hogy nem hatósági alkalmazottak olvassák végig az üzeneteket, a felhasználók kommunikációját még gépi vizsgálatnak vethetik alá.
A célzott ellenőrzés és a tömeges szűrés között húzódik a határ
A gyermekek online védelmét a szabályozás támogatói és ellenzői egyaránt kiemelt közérdeknek tartják. A nézetkülönbség abban van, meddig terjedhet ennek érdekében a digitális kommunikáció ellenőrzése.
Más jogi megítélés alá esik egy konkrét gyanúhoz kapcsolódó, célzott vizsgálat, mint valamennyi felhasználó üzeneteinek automatikus elemzése. Dr. Tóth Judit Lenke szerint ezért a vita középpontjában a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség áll.
„A vita valójában nem a gyermekvédelemről szól, hanem arról, hogy meddig terjedhet a digitális megfigyelés. Az egyik oldal szerint ezek az eszközök nélkülözhetetlenek a gyermekek védelméhez. A másik oldal szerint azonban a tömeges kommunikáció-ellenőrzés könnyen sértheti a magánszférához való jogot, a titkos kommunikáció védelmét és a személyes adatok védelmét, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája és a GDPR is kiemelten véd” – fogalmazott Tóth Judit Lenke.
A szakjogász szerint tisztázni kell azt is, milyen feltételek mellett elemezheti egy algoritmus a privát üzeneteket, ki ellenőrzi a rendszer működését, és miként kerülhető el, hogy minden felhasználót potenciális kockázatként kezeljenek.
Téves találatok és későbbi felhasználás miatt is aggódnak
Az automatikus rendszerek működése több gyakorlati kérdést vet fel. Nem egyértelmű, hogyan kezelik a téves találatokat, értesítik-e a megjelölt felhasználót, milyen adatokat továbbítanak róla, és milyen lehetősége van a döntés vitatására.
A bírálók attól is tartanak, hogy a gyermekvédelem érdekében létrehozott technikai infrastruktúrát később más célokra is felhasználhatják. Svenja Hahn német európai parlamenti képviselő szerint a szabályozás a célzott gyermekvédelem helyett a privát kommunikáció széles körű ellenőrzése előtt nyithat utat.
Lyudmyla Kozlovska, az Open Dialogue Foundation elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy sürgős és társadalmilag támogatott célokra hivatkozva könnyen állandósulhatnak az eredetileg kivételesnek szánt megfigyelési eszközök.
Dr. Tóth Judit Lenke szerint nem önmagában a technológia alkalmazása dönti el, hogy elfogadható-e a rendszer. Legalább ilyen fontos, milyen ellenőrzési, átláthatósági és jogorvoslati garanciák kapcsolódnak hozzá.
A magyar felhasználók is találkozhatnak automatikus szűréssel
Ha uniós rendeletként elfogadják és hatályba léptetik a szabályozást, az közvetlenül alkalmazandó lesz Magyarországon is, külön magyar törvény nélkül.
A magyar felhasználókra várhatóan nem hárulnak új közvetlen kötelezettségek, a változás elsősorban az automatikus tartalomfelismerő rendszereket használó digitális szolgáltatókat érinti. A magyar nyelvű vagy magyar érintettségű kommunikáció ugyanakkor bekerülhet az automatikus elemzés körébe, egy jelzésből pedig adatátadás vagy hatósági vizsgálat is következhet.
Dr. Tóth Judit Lenke szerint különösen fontos tisztázni, hogy a tévesen megjelölt felhasználó kap-e értesítést, milyen adatokat adtak át róla, és milyen eljárásban kérheti azok felülvizsgálatát.
„Adatvédelmi jogászként azt gondolom, hogy a gyermekek online védelme legitim és kiemelten fontos közérdek. Ugyanakkor minden olyan szabályozásnál, amely emberek milliárdjainak kommunikációját érintheti, rendkívül szigorúan kell vizsgálni a szükségesség és arányosság követelményét.
Az európai adatvédelem egyik alapelve, hogy a megfigyelésnek célhoz kötöttnek és lehetőleg célzottnak kell lennie, nem pedig általános jellegűnek” – hangsúlyozta a szakjogász.
A Chat Control 2.0 körül várható a nagyobb konfliktus
A mostani vita még az ideiglenes szabályozás meghosszabbításáról szól. A következő nagyobb konfliktus a Chat Control 2.0 és a végpontok közötti titkosítás jövője körül alakulhat ki.
A végpontok közötti titkosítás azt biztosítja, hogy az üzenetet csak a küldő és a címzett olvashassa el. Ha azonban egy automatikus rendszer a tartalmat még a titkosítás előtt vagy a visszafejtés után ellenőrzi, az üzenet már elemezhetővé válik.
Dr. Tóth Judit Lenke szerint ezért a Chat Control 2.0 körül bontakozhat ki a következő évek egyik legjelentősebb európai adatvédelmi vitája. A végleges szabályozás tartalmáról azonban még nem született döntés.
A vita valódi tétje nem a gyermekvédelem támogatása vagy elutasítása, hanem az, hogy az ellenőrzés milyen jogi és technikai garanciák mellett működhet. Ennek része a célhoz kötöttség, a független ellenőrzés, a téves találatok kezelése és annak biztosítása, hogy a kivételes célból létrehozott rendszer ne váljon általános megfigyelési eszközzé.
