Kína és Magyarország is példát mutatott
Az MNB szerdán második alkalommal rendezte meg a 2015-ben indított BRK éves konferenciáját. A kezdeményezés és a konferencia célja Magyarország befektetési palettájának és finanszírozási forrásainak bővítése, és a kínai-magyar külgazdasági kapcsolatok erősítése. A rendezvényen Tuan Csie-lung kínai nagykövet Kelet-Közép-Európa pénzügyi központjának nevezte Magyarországot, amely vezető szerepet töltött be a régióban a pénzügyi együttműködés megteremtésében Kínával.
A nagykövet szerint a BRK beindítása óta jelentősen felgyorsult Kína és Magyarország közti pénzügyi kapcsolatok erősödése, amely egy üde színfoltot jelent a két ország közti gazdasági és kereskedelmi együttműködésben. 2015-ben a Bank of China magyarországi leánybankja Csehországban és Ausztriában is kihelyezett fiókokat létesített, innen terjesztette ki tevékenységi körét a Balkán térség országaiba, hivatalosan is klíringközpontja lett a kínai jegybanknak, mind tovább erősítve Magyarország pénzügyi szerepét, mondta Tuan Csie-lung.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a pénzügyi kapcsolat a sarokköve a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek és reményét fejezte ki, hogy mind magyar mind kínai gazdasági körök teljes mértékben kihasználják az MNB által létrehozott informatikai platformokat. Megnyitóbeszédükben a kínai nagykövet és Nagy Márton egyaránt örömét fejezte ki, hogy a renminbi 2015-ben hivatalosan is bekerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába, amely újabb jele a kínai nemzeti fizetőeszköz növekvő fontosságának. Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jegybanki renminbi program keretében sikeresen növelte a bank renminbiben denominált tartalékait, elszámolási rendszert hozott létre a kínai devizához, a pénzügyi rendszerben kialakította a renminbi használathoz kötődő jogszabályi környezetet és számos publikációt jelentetett meg, kutatómunkát végzett.
Az ügyvezető igazgató szerint a kitűzött célok közül csak egy nem valósult meg, az MNB nem tudta létrehozni renminbi likviditási eszközét, de erre még nem is volt szükség. Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára elmondta, örömmel fogadták, hogy az alacsony vállalati adók és a jó üzleti környezet miatt az elmúlt években több kínai vállalat is Magyarországot választotta, hogy innen lépjenek be az Európai Unió piacára. A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kínai vállalatok, mint a Huawei vagy a Wanhua már több mint 6000 embert foglalkoztatnak az országban, itt hozták létre régiós központjaikat és stratégiai együttműködést írtak alá a magyar kormánnyal.
