Kína zabálja a legtöbb energiát a világon
Kína 2.252 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát fogyasztott 2009-ben, ami nagyjából 4 százalékkal több a 2.170 tonnás amerikai fogyasztásnál. 2000-ben az Egyesült Államok még kétszer annyi energiát fogyasztott, mint Kína. 2008-ban már csak 150 tonnával "vezetett", tavaly pedig a második helyre szorult.
Kína a vártnál jóval gyorsabban tört az élre, főként azért, mert az energiahatékonyság az Egyesült Államokban nagyobb mértékben javult, mint Kínában, és az ázsiai országban a válság kevésbé vetette vissza a fogyasztást, mint az Egyesült Államokban. Egy főre számítva azonban még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztó. Peking kétségbe vonja az IEA adatainak hitelességét.
A kínai statisztikai hivatal szerint 2.132 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát használtak fel az országban tavaly. A váltás következményeként Kína nem csupán az energiaárak alakulását tudja nagyobb mértékben befolyásolni, hanem a globális energiafelhasználás mintázatait is.
Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibrid meghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza. Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan - 738 milliárd dollár - értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban 15 százalék legyen a megújuló energia aránya a felhasználásban.
Jelenleg a szén a meghatározó, 70 százalékos részaránnyal. Kína a legnagyobb szénfogyasztó a világon, és a tetemes hazai készlet ellenére behozatalra szorul; míg alig három éve nettó exportőr volt, tavaly már a legtöbb szenet importáló ország címe is az ázsiai országot illette meg.
Kőolajfogyasztásban egyelőre az Egyesült Államok áll az élen, a legnagyobb termelő Szaúd-Arábia viszont tavaly először több olajat adott el Kínának, mint az Egyesült Államoknak, amely évtizedekig az első számú vásárló volt. Kína nem tagja a párizsi székhelyű IEA-nak, amelyet az 1973-as olajválság után alapította a legfejlettebb ipari államokat tömörítő nemzetközi Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Az elsősorban elemzéssel, a nemzetközi együttműködés ösztönzésével és az energiaválságok kezelését segítő megoldások kidolgozásával megbízott kormányközi testület vezetője, Tanaka Nobuo az idén márciusban sürgette Kínát, hogy csatlakozzon az alapítókhoz, különben fennáll a veszélye annak, hogy az IEA elveszíti a jelentőségét.
