Kisebbik rossz lenne a görög kilépés az euróövezetből
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke, Hans-Werner Sinn egy vasárnapi interjúban annak a nézetnek adott hangot: katasztrofális következményekkel járhat, ha Athén az euróövezetben marad. Ebben az esetben - mint rámutatott - Görögország egyre erőteljesebb takarékosságra kényszerülne, a többi tagállam, köztük Németország pedig arra, hogy Athént újabb és újabb mentőcsomagban részesítse, miközben nem látszik az alagút vége.
Sinn arra figyelmeztetett, hogy ilyen helyzetben a görög vállalatok rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének, belső leértékelés következne be, az ország - nézete szerint - a polgárháború szélére sodródna. Az intézet vezetője ezt a vészforgatókönyvet a weimari köztársaság utolsó éveinek deflációs politikájához hasonlította, utalva az ismert és végzetes következményekre. Hans-Werner Sinn - aki kezdettől fogva kételkedett abban, hogy Görögország képes lesz visszafizetni adósságait - ezzel szemben úgy vélte: ha Görögország az euróról a drachmára térne vissza, exporttermékeit olcsóbban és jobban tudná értékesíteni, és az ország versenyképesebbé válhatna.
A gazdaság esélyei növekednének, a görög állam ismét adót emelhet, és adósságainak egy részét visszafizethetné. A görög euróövezeti tagság esetleges elhagyásával kapcsolatos találgatások a múlt hét végén robbantak ki a Der Spiegel információi nyomán. A hetilap ugyanis arról számolt be, hogy Athén komolyan fontolóra vette az euróövezetből való kilépést. A görög kormány ezt cáfolta, mint ahogy nem sokkal később közös cáfolatot fogalmaztak meg rendkívüli tanácskozásukon az eurótérséghez tartozó országok pénzügyminiszterei is. Ennek ellenére - mint az Hans-Werner Sinn nyilatkozata bizonyítja - a "lavina" megindult, és a hétvégi német sajtóban pro és kontra számos vélemény fogalmazódott meg.
Nem mindenki értett egyet az ifo intézet vezetőjével, így például Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza sem. Krämer számára az euróövezetből történő esetleges görög kilépés egyfajta "horror-forgatókönyvet" jelentene. Ebben az esetben - mint figyelmeztetett - az emberek megrohamoznák a bankokat, pénzét mindenki még euróban szeretné kivenni, mielőbb egy gyengébb valuta bevezetésre kerülne. "Egy ilyen rohamot a világ egyetlen bankrendszere sem élne túl" - vélte a Commerzbank szakértője, aki a drachma újbóli bevezetését Görögország szempontjából gazdasági öngyilkosságnak nevezte. A Deutsche Bank szakértője, Thomas Mayer pedig arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés "megfertőzheti" Porugáliát és Írországot is.
Elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint egyfajta kétlépcsős megoldásra lenne szükség. Ez azt jelentené, hogy első lépésben a görög adósságok problémáját kellene megoldani, ami elsősorban az átütemezést jelentené. A szóban forgó "B terv" szerint az euróövezeti tagság esetleges elhagyása csak ezt követően - második lépésben - kerülne szóba. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap címoldalán közölte azt a felmérést, amely szerint a német lakosság többsége elutasítja Görögország megsegítését. A megkérdezettek mintegy 50 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország ebből a szempontból egyfajta feneketlen hordó, és a segély nem jelent megoldást. A válaszadók 20 százaléka ugyanakkor Görögország megsegítését helyénvalónak tartotta. (MTI)
