Kivár a hazai jegybank
Nem volt új monetáris politikai üzenet. A megjelenő közleményben az MNB értékelte az elmúlt időszak gazdasági folyamatait, monetáris politikai szempontból lényeges, új üzenetet nem helyezett el benne. Megtörtént az állampapír-vásárlási program felülvizsgálata, azt sikeresnek ítélték a döntéshozók. Továbbra sem határoznak meg keretösszeget, a következő felülvizsgálatra 3 ezer milliárd forintos állomány elérésekor kerül sor. Emellett megjelent, hogy Magyarország aranytartaléka 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelkedett, mely hozzájárul az ország iránti bizalom további erősítéséhez.
Továbbra is az egyhetes betéti eszköz a legrugalmasabb eszköz. Az MNB megismételte korábbi üzenetét, miszerint amíg az inflációs kockázatok indokolják, addig az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn. A forint relatív gyengesége miatt a lazítás, azaz az egyhetes betéti kamatszint visszacsökkentésének esélye minimálisra csökkent. A forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné, véleményünk szerint helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, mellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje.
Stabilizálódtak a hozamok. Összhangban a nemzetközi folyamatokkal a hazai állampapír-piaci hozamok sem emelkedtek tovább március közepétől. A 10 éves hozam a március elején elért 2,91 százalékos szintről 20 bázisponttal csökkent. A jegybank a korábban megfogalmazott céloknak megfelelően a rövidebb lejáratú államkötvényekből is vásárol, viszont jelentősen lassította ezek ütemét, áprilisban mindössze egy alkalommal, 9 milliárd forint értékben fogadott be ajánlatot. Az 5 éves hozamszint ennek ellenére jelentősen csökkent, tehát meredekebbé vált a hozamgörbe. Összességében is lassított a vásárlások ütemén az MNB, a korábbi hónapokban látott heti 35-40 milliárd forintról átlagosan 25-30 milliárd forintra csökkentette az elköltött összeget.
Lendületbe jöhet az infláció. Márciusban 3,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex éves bázison, a következő hónapokban számos további felfelé mutató hatás érvényesülhet. Az alacsony bázishatás, az emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárak, illetve a gazdaság újraindítása miatt áprilisban és májusban a fogyasztói árindex emelkedése jócskán átlépheti a 4 százalékos szintet, ezt követően azonban némileg mérséklődhet az inflációs nyomás. Egyelőre a jegybank nem fog reagálni a túllövésre, mivel átmenetinek tartja ezeket a hatásokat. Ugyanakkor izgalmas lesz a június 22-én esedékes kamatdöntő ülés, akkor jelenik meg a friss inflációs jelentés a jegybanki prognózisokkal, és már tisztábban fogunk látni a gazdaság újraindításának várható inflációs és növekedési hatásaival kapcsolatban is.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Holnap dönt a Federal Reserve, egyelőre kivár az EKB. Az amerikai jegybank részéről ezúttal nem várunk komolyabb bejelentést, de a piaci szereplők kiemelten figylik az esetleges utalásokat az eszközvásárlási program későbbi sorsával kapcsolatban. Az első negyedéves GDP-adat első becslését pénteken ismerhetjük meg, a Bloomberg konszenzusa szerint 6,8 százalékos lehetett az évesített növekedés, mely nagy vonalakban 1,7 százalékos negyedéves növekedést jelentene. A második negyedévben ennél is lendületesebb lehet a bővülés, miközben a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, áprilisban 6 százalék alá süllyedhet. Ez a szám kissé csalóka, hiszen még mindig 8 millióval kevesebb munkahely van, mint a járvány kitörése előtt, ezt pedig a jegybankelnök is folyamatosan hangsúlyozza. Az eszközvásárlási program későbbi szűkítését meglehetősen komoly kommunikációs feladat lesz úgy közvetíteni a piaci szereplők felé, hogy azt ne monetáris szigorításként, illetve a likviditás csökkentéseként értelmezzék, hanem a javuló gazdasági helyzet eredményeként. Powell korábban leszögezte, hogy jóval a lépés előtt tájékoztatni fogják a szereplőket, így az senkit nem ér majd váratlanul. Az Európai Központi Bank múlt heti kamatdöntő ülésen változatlanul hagyták a monetáris kondíciókat, bejelentésre sem került sor. A sajtótájékoztatón Christine Lagarde jelezte, hogy a rövid távú kilátások borúsak, mivel a fertőzések magas száma és a hatósági korlátozások akadályozzák a kilábalást.
Középtávon ugyanakkor már kedvezőbbek a kilátások, az idei évben gazdasági fellendülést várnak az eurózónában. A jegybank továbbra is szorosan követi a devizaárfolyamok alakulását, és azok inflációra gyakorolt hatását. Várakozásuk szerint az első negyedévben gazdasági visszaesés volt, de a második negyedévben már növekedés lehet. A fiskális lépésekre is kitért, leszögezte, hogy koordinált támogatás szükséges a válságból való kilábalás érdekében, és késlekedés nélkül meg kell indítani a forráskiosztást az Európai helyreállítási terv keretében. Egyelőre nem került szóba a pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) fokozatos kivezetése, erről még korai lenne tárgyalni. Lagarde jelezte azt is, hogy az EKB nem fog tudni „együtt mozogni” az amerikai jegybankkal, nem ugyanazok a mandátumok, illetve rengeteg eltérés van az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasági folyamatai között. Várhatóan 2022. közepére érheti el az eurózóna gazdasága a járvány előtti szintet.
Tovább emelkedhet az euró-forint árfolyama. Az elmúlt napokban egy egészen szűk sávba szorult be a jegyzés, a technikai kép azonban további emelkedés lehetőségét mutatja. Negatív korrekció esetén a 362-es szint jelentene meghatározó támaszt, míg az újabb emelkedő hullám során a 367-368-as tartományt célozhatja meg a jegyzés. 
