Klímaváltozás, hitelkockázat, kiberbiztonság – ettől tartanak igazán a bankok

A kockázatkezelési vezetők (CRO) döntő többsége (91%) öt éven belül már a klímaváltozást tekinti a legnagyobb fenyegetésének, míg 2019-ben alig több mint felük (52%) látta ennyire kritikusnak a helyzetet. Ennek ellenére a bankoknak csupán a negyede (28%) van tisztában azzal, pontosan milyen rizikót jelent tevékenységükre az éghajlatváltozás. A koronavírus-járványt követő piaci fellendülés kapcsán a pénzintézetek rövid távon a hitelkockázatot (98%) és a kiberbiztonságot tartják a legkritikusabb kérdéseknek (80%). Ennek megfelelő kezeléseséhez elengedhetetlen az egyre komplexebb kockázatkezelési rendszerek kifejlesztése, valamint a képzett munkaerő megtartása is.

„Az adatvédelem mellett a klímakrízis is a figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban. Ennek megfelelően a bankok működésében egyre fontosabbá válnak a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok. A döntéshozóknak a jövőben különösen rugalmasnak, átláthatónak és határozottnak kell lenniük, ha hosszú távon is meg akarják tartani ügyfeleiket” – hangsúlyozta Hoós János az EY pénzügyi kockázatkezeléssel foglalkozó üzletágának vezetője.

Az újonnan felmerülő, legnagyobb kockázatok közül tízből hét továbbra is a technológiát és az adatkezelést érinti. Ide tartozik a digitalizáció következtében lezajló változások gyorsasága és mélysége (68%), az új megoldások megjelenését követő iparági átalakulások (68%), vagy éppen az elavult rendszerekből adódó problémák (62%). A szakértők emellett arra számítanak, hogy a bankok még inkább felgyorsítják majd a digitális transzformációt, elsősorban a folyamatok automatizálásával (88%), az alapvető technológiai eszközök modernizálásával (66%) és még kifinomultabb ügyfélszolgálati megoldások bevezetésével (64%).