Kockázatosak a magyar cégek, de legalább már nem mi vezetjük a sort!
A Coface Hungary közel 20 éve figyeli a hazai vállalkozásokat, és - mint az országigazgató aláhúzta nagyságrendileg ötszázezer gazdasági társaság működik, melynek 65 százaléka nem éri el az évi 300 millió forintos éves forgalmat, és a Coface adatai alapján ötezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek forgalma éves szinten eléri az egymilliárd forintos lélektani határt - hangsúlyozta Dercze Zoltán hozzátéve sajnos ezek a számok évek óta változatlanok, melynek eredményeként meglehetősen kicsi a középvállalati szegmens Magyarországon, pedig általában ez az alapja egy gazdaságnak.
Kockázatos cégek aránya egyes országban
A magyar gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl számunkra kompetitív előnyökkel rendelkező szektorokban beruházásokra és a gazdasági növekedés újraindulására lenne szükség. Addig is javítani kellene a fizetési morálon, megakadályozni, hogy két-három hétnél hosszabb ideje lejárt számlái legyenek a legtöbb cégnek. Ebben az időszakban ugyanis a legmagasabb a fizetési hajlandóság, magyarán ekkor van a legtöbb esély a követelés sikeres behajtására. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek után eltűnnének a piacról azok a társaságok - akik mondjuk piaci erőfölényükkel élve - szándékosan visszatartják a számlák ellenértékét. Velük szemben továbbra is a külső követeléskezelő bevonása lehet az egyik leghatékonyabb módszer.
De hiába csökkenne mondjuk tartósan a kockázatos cégek száma – teszi hozzá Dercze az nem jelentené feltétlenül azt, hogy több vállalkozás jutna banki forráshoz. Pedig a cégek februári kockázatossági mutatói némileg javuló képet mutatnak: annak ellenére, hogy az értékek Magyarországon továbbra is meghaladják a régiós átlagot, a közép-kelet-európai régióban már nem csak Románia, hanem Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt. Ám nagyon alacsony a biztosítottság a magyar piacon, amelyben nagy szerepe van annak is, hogy a hazai cégeket nem igazán foglalkoztatja ez a kérdéskör - hívja fel a figyelmet Dercze.
Mindezt jól mutatja, hogy mindössze 550-600 magyar cégnek van hitelbiztosítása és van másik 200-300 cég, amely külföldön köt biztosítást és határon átnyúló szolgáltatás keretében veszi igénybe azt. Az alacsony biztosítottságban a Coface országigazgatója szerint nem elhanyagolható szerepe van a válságnak, mert emiatt a biztosítók konzervatívabbá váltak az elmúlt évben. Ugyanakkor az előző években sem növekedett úgy a piac, ahogy egy hasonló fejlettségű országban elvárható lenne, és ahogy a biztosítók akkor törekedtek rá. Dercze Zoltán szerint a jelenleginél legalább három/négyszer nagyobb piacra lenne szükség ahhoz, hogy tényleg portfolió szinten lehessen az állományokat kezelni.
A gyenge 2009-es eredmények csak egy hónap múlva jelennek majd meg a cégek mérlegében és a minősítésekben, ám előre borítékolni lehet, a válság rendesen rányomta a bélyegét nemcsak a kisebb, hanem a közepes vállalatok likviditására, csakúgy, mint azok banki finanszírozhatóságára is - mondta Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Ugyanakkor azt is hozzátette a banki finanszírozás nemcsak annak a kérdése, hogy a cég mennyire számít kockázatos üzleti partnernek, vagyis mennyire hitelképes, hanem attól is függ, hogyan változott a bankok üzletpolitikája. A válságban ugyanis a pénzintézetek hitelkihelyezési stratégiája 180 fokos fordulatot vett: a korábbi hitelkínálat bővítése helyett a bankok sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a betétet gyűjtésére - hívta fel a figyelmet Dercze hozzátéve ezen a téren várhatóan a jövőben sem jelentős lesz változás.
