Könnyebb lesz az árkartell áldozatainak a kártérítése

Sikeresen kérhet-e kártérítést egy olyan vállalat vagy fogyasztó, amely egy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés „áldozatává” vált? Megillet-e kártérítés egy céget azon az alapon, hogy két másik vállalat kartell-megállapodást kötött és ezért ő – például a jogellenesen megemelt árak miatt – kárt szenvedett? Követelhet-e kártérítést egy versenyellenes szerződésben részes fél üzleti partnerétől arra hivatkozva, hogy a szerződésből őt kár érte?

A fentiekhez hasonló versenyjogi jogsértések esetén a Gazdasági Versenyhivatal a jogsértő cégre bírságot kiszabhat ugyan, de a sérelmet szenvedett részére kártérítést nem ítélhet meg. A kártérítés kérdésében való döntés ugyanis polgári bíróság hatáskörébe tartozik és azt a versenyjogi sérelmet szenvedett szereplőnek saját magának kell megindítania.

Bassola Bálint a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott vezető ügyvédje szerint jelenleg több eljárási akadály nehezíti az ilyen kártérítési igények sikeres bírósági érvényesítését.

Egy, a közelmúltban közzétett európai uniós irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU Irányelve a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról) viszont éppen az ilyen kártérítési igények bíróság előtti érvényesítését kívánja elősegíteni. Az Irányelv előírja, hogy az uniós tagállamoknak milyen polgári eljárásjogi szabályokat kell hatályba léptetniük ennek érdekében.

Az Irányelv által megkövetelt szabályok várhatóan még az év során bekerülnek a magyar polgári perrendtartás rendszerébe is.

Hozzáférés bizonyítékokhoz

A sérelmet szenvedett szereplők helyzetét nagymértékben akadályozza jelenleg, hogy korlátozottan tudnak közvetlen bizonyítékokhoz hozzájutni és ezáltal bizonyítani az általuk elszenvedett kárt, illetve annak mértékét. A dokumentumok jelentős része ugyanis a jogsértő társaságnál van, azok nem állnak a sérelmet szenvedett fél rendelkezésére. Az új szabályok a kártérítésért folyamodó feleknek könnyebb hozzáférést fognak adni ezen bizonyítékokhoz, például azáltal, hogy a bíróság bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelezheti a versenyjogot megsértő vállalatot arra, hogy a felperes kérelme alapján adjon ki bizonyos iratokat).

Bár a károsultnak versenyjogsértés esetén lehetősége van közvetlenül a bírósághoz fordulni, a bizonyítékok megszerzése miatt már most is célszerű ezt megelőzően a versenyhivatal eljárását kezdeményezni. A versenyhatóság ugyanis számos olyan vizsgálati eszközzel élhet, amely egy „mezei” felperesnek a bíróság előtt nem áll rendelkezésére (például előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat foganatosítása). Ezek egy bírósági perben mind-mind a károsult helyzetét – és keresete sikerének esélyét – javíthatják.

Megfordul a bizonyítási teher

Az általános szabályok szerint a polgári perben annak kell bizonyítania, aki egy tényt állít. Ez alól kivételt fognak tenni az újonnan bevezetésre kerülő szabályok: vélelem fog amellett szólni, hogy a kartell-megállapodás kárt okozott – azaz nem a károsultnak kell majd bizonyítania, hogy a kár valóban bekövetkezett, hanem a versenyjogsértőnek kell alátámasztania, hogy kár nem merült fel.

Az új szabályok szintén megkönnyítik az ún. „közvetett vevők” bizonyítási helyzetét. A versenyjog megsértőjével közvetlenül kapcsolatban nem álló, de kárt szenvedő végső vevők az új szabályok szerint legalább egy minimum kártérítési összegre lesznek jogosultak – kivéve, ha a versenyjogsértő bizonyítja, hogy a kár teljes összege ezt a mértéket nem érte el.

Egyéb könnyítések

Az új szabályok több egyéb szempontból is kedvező helyzetbe hozzák a károsultakat. Egyrészt lehetővé válik, hogy a kis értékű kártérítési igénnyel fellépő fogyasztók és kis- és középvállalkozások csoportosan képviseltethessék keresetüket a bíróság előtt.

További újdonsága az év során várhatóan hatályba lépő jogszabálynak, hogy a versenyjogsértésben részt vevő feleket egyetemlegesen fogja kötelezni arra, hogy a felmerült kárt megtérítsék. Ezen egyetemlegességi kötelezettség alól azonban azon vállalkozások, amelyek a kartellban való implikációjukat „meggyónják” a versenyhatóságnak, adott esetben mentességet kaphatnak.

Elhúzódnak az eljárások?

Bassola Bálint úgy véli; nyilvánvalóan felmerül a kérdés: az új szabályok a versenyjogi perek elhúzódásához fognak-e vezetni. Ebben a tekintetben megnyugtató lehet, hogy az amerikai és nyugat-európai tapasztalatok szerint a bíróságok előtti kártérítési igények többsége peren kívüli egyezséggel végződik. Ez történt néhány évvel ezelőtt a Sotheby’s és a Christies’ aukciósházak árkartellje esetében is: a két jól ismert aukciósház egymás között rögzített bizonyos eladási árakat, s így magatartásukkal korlátozták a gazdasági versenyt. Az amerikai bíróság jóváhagyta azt a peren kívüli egyezséget, amelynek értelmében a két aukciósház végül sokmillió dolláros kártérítést fizetett az aukcióban részt vevő ügyfelek részére.