Kötelező áramátvételi rendszer
A kapcsoltan termelt villamos energia a távhővel együtt előállított áram. A jogalkotó a kapcsoltan termelő erőműveket azért vette be a kát-rendszerbe, hogy "kordában lehessen tartani" a távhőárakat, amit viszont azért kell támogatni, mert ez takarékosabb energiafelhasználást jelent a földgáz tüzeléshez képest. A kapcsolt termelésű távhőszolgáltatás egyébként több mint 600 ezer háztartást, mintegy kétmillió embert érint. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteken a Fidesz-KDNP frakcióülése után jelentette be, hogy még pénteken újra megkezdi a kormány a kát-rendszer felülvizsgálatát.
A biomassza-erőművek fafelhasználásának tételes vizsgálatának is meg kell történnie, továbbá át kell tekinteni, hogy megtérült gázmotoros beruházások hogyan kaphatnak állami támogatást - mondta. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök három héten belül tájékoztatja majd a kormánypárti képviselőcsoportot arról, mire jutott a kabinet. A cél a kát-rendszer mielőbbi megszüntetése és az, hogy a távhődíjak ne emelkedhessenek tovább - mondta. A kötelező átvételi rendszerben a kapcsolt áramtermelést a Magyar Energia Hivatal honlapján olvasható legfrissebb - 2010 első tíz havi - statisztikai adatok szerint a végfelhasználók 36,52 milliárd forinttal "támogatták".
Az előző év egészében, 2009-ben a kapcsoltan termelők 54,57 milliárd forinttal részesedtek az összes kát-támogatásból (az érvényesített ár és a „piaci alapon" megállapított „alapár" különbözetéből), ami 2009 egészében 78,9 milliárd forint volt. A lakosságot ellátó egyetemes áramszolgáltatók végfelhasználói árában 8 százalék az összes kát-támogatás. Szakértők korábban az MTI-nek elmondták: az jól érzékelhető, hogy a kapcsoltan termelő erőművek kát-támogatása elemi érdeke a befektetőknek, de a helyi önkormányzatoknak is.
Ez utóbbira magyarázat, hogy számos városban az önkormányzat a tulajdonosa a távhőtermelőnek illetve-szolgáltatónak, és a támogatás elvesztése miatt esetleg kivonuló befektetők veszélyeztetnék az távhő-ellátást. A kát rendszert még a 2001-ben hatályba lépett villamos energia törvény vezette be. A 2007-ben hatályba lépett új törvény szerint a kát rendszerben a kormány technológiánként és energiaforrásonként eltérő kötelező átvételi árat határozhat meg, miközben a törvény tartalmazza az átvételi ár maximumát, valamint azt is, hogy a mezőgazdasági termelésből származó anyagokat hasznosító megújuló energia termelést a törvény szerinti áron kell átvenni.
A kötelező átvétel időszakának és mértékének megállapítása során figyelembe kell venni az egyes projekteknek juttatott egyéb támogatásokat is. Ugyanakkor ezek a szabályok nem érintették a 2001-es törvény alapján megítélt átvételi feltételeket. A kapcsoltan termelő erőművek egy részének beruházása már megtérült ugyan, és így elvileg kikerültek volna a kát-rendszerből, de 2009 végén Podolák György szocialista és Fónagy János fideszes képviselők közös indítványára a nyomott áramárak miatt hosszabbítást engedélyeztek az eredeti 2010. december 31. utáni időszakra is. Igaz, a hatályos jogszabály szerint ezeknek az erőműveknek 2011 június 30-ig be kell fagyasztaniuk a hőértékesítési árat a 2010. decemberi elsejei szinten, ugyanakkor szigorú hatékonysági követelményeknek kell megfelelniük és a távhő 35 százalékát lakossági ellátásra kell biztosítaniuk. (MTI)
