Kövér: mélyül a szakadék az erdélyi magyarság és vezetői között
Vannak olyan magyar politikai vezetők, akiknek az az egzisztenciális és politikai érdekük, hogy az általuk vezetett közösség kizárólag őket tartsa viszonyítási pontnak, vagyis hogy minél teljesebb legyen a befolyásuk, így ugyanis nagyobb a súlyuk a belpolitikai küzdelmeikben. Ez némely esetben olyan törekvésekre készteti őket, hogy a demokrácia keretei között a saját közösségük fölött meglehetősen erős diktatúrát, hegemóniát gyakoroljanak, ami szintén a nemzet szétfoszlásához, leépüléséhez vezet - vélekedett, ennek legékesebb bizonyítékaként pedig a legutóbbi romániai parlamenti választást említette.
"Huszonkét év elvtelen, az alapvető kérdéseket mindig zárójelbe helyező, a mindennapi egzisztenciára koncentráló elitpolitizálásának az eredményeképpen kevesebb magyar szavazott az országgyűlési választásokon arányait tekintve, mint román" - példázta, jelezve, hogy a rendszerváltás kezdetén ez még éppen fordítva volt. Ráadásul - hívta fel a figyelmet - e magyarok egy jelentős része is román pártokra adta voksát, vagyis "kezd mélyülni a szakadék a még legerősebb, legkompaktabb határon túli magyar közösség, az erdélyi magyarság és annak vezetői között, aminek beláthatatlan következményei vannak". A mostani romániai választási eredmény az utolsó utáni figyelmeztetés, hogy valamin változtatni kell - összegezte álláspontját Kövér László.
A nemzetpolitikáról szólva Kövér László úgy fogalmazott, "a nemzet nem egy történelmi baleset következménye, hanem (...) a Jóisten teremtette olyan közösségek, amelyekben egy sajátlagos gondolkodásmód, kultúra kiformálódik", és ahol az emberek otthon érezhetik magukat. Ha a nemzet elvész, akkor a civilizáció számolódik fel, mégis vannak, akiknek az a céljuk, hogy a nemzeteket mint az ő profitmaximalizálási szempontjaikat gátló tényezőket eltöröljék - hangsúlyozta.
A magyarországi parlamenti konfliktusokat firtató felvetésre azt mondta, korábban nem volt példa olyan típusú rendbontásra, mint amilyennel ma nap mint nap találkozni, elsősorban a két új, a Házba 2010-ben bekerült párt, a Jobbik és az LMP képviselői részéről. Ezzel kapcsolatban - mondta - nehezen látja be, hogyan lehetséges, hogy "18 éves korhatárukat már betöltött (...) emberek süllyedjenek le ilyen gyermeteg szintre". Hozzátette azt is, hogy mindezt nem tartja komikusnak, hanem éppen ellenkezőleg, kifejezetten tragikusnak, mert egy választó szemszögéből nézve "ez úgy, ahogy van egy olyan bolhacirkusz, amelyről messziről süt, hogy nem az ő életéről szól mindaz, ami ott bent történik", még inkább elidegenítve ezzel a politikát a választópolgároktól.
A rádióinterjúban a politikus fájónak nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) azon közelmúltbeli döntését, amellyel alaptörvény-ellenesnek minősítette a hajléktalanok közterületen élésének tiltását. Különösen bántó volt - folytatta -, hogy az Ab politikai pályára lépett, és "politikai tanácsokat osztogatott" a törvényhozásnak, mondván, hogy a hajléktalanprobléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is ekként kell felfognia. Ezt így, ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni - vélekedett Kövér László, úgy fogalmazva: "úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az Ab hivataláig utazik".
Az Országgyűlés elnöke kifejtette azt a véleményét is, amely szerint egy olyan nemzet esetében, amelynek nincs egy világos értékrendet felmutatni képes, az eligazodásban segítő elitje, fennáll annak a veszélye, hogy "a pusztulásba rohan". Márpedig a magyar szellemi elit - folytatta - 22 éve szekértábor-háborút vív, olyannyira megosztott, hogy a társadalom zöme teljes mértékben összezavarodott, elbizonytalanodott az értékeiben.
Kövér László szerint ez látható a fiatal generációkon is, például annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy egy ingyenesen tanuló felsőoktatási hallgató köteles-e a Magyarországon megszerzett tudását legalább egy bizonyos ideig a közössége javára fordítani. "Önmagában, hogy ez kérdés lehet (...), ennek az értékvesztésnek, elbizonytalanodásnak, zavarnak a kifejeződése" - értékelte, bírálva ugyanakkor azokat a politikai erőket, amelyek "meglehetősen alantas módon gyermekeket tolnak maguk előtt politikai harcba". (MTI)
