Lánctartozások késleltethetik a gazdaság talpra állását
A válság alatt lánctartozások alakultak ki az európai, köztük a magyar vállalatok között is, ami visszatarthatja a gazdasági növekedést – derül ki az Intrum credit management cég idei vállalati fizetési jelentéséből (European Payment Report – EPR). A felmérésen résztvevő cégvezetők többége még bizonytalan pénzügyi helyzetre számít a következő egy-két évben, úgy látják, a piac legkorábban 2022-2023 körül térhet csak vissza a normális kerékvágásba.
A felmérésen az EU 27 országából több mint 11 ezer európai vállalati vezetői (köztük kisvállalkozók és multinacionális cégek vezető beosztású tagjai) nyilatkoztak: válaszaikban a bizonytalanság a reménykedéssel keveredik. Miközben sok pénzügyi probléma miatt aggódnak, jelentős részük (47 százalékuk) azért bízik egy 2021 végéig bekövetkező, rekordmértékű növekedésben.
A magyar válaszadók 47 százaléka azt mondta, idén nagyobb mértékű növekedésre számít, mint évek óta bármikor –annak ellenére, hogy csak 29 százalék mondja azt, hogy egyáltalán nem aggódik a cég anyagi helyzete miatt a következő pár évre vonatkozóan. A sokak által várt magas növekedés az erős recessziót követően reálisnak tűnik. Sok cég vezetője (a válaszadók mintegy 60 százaléka) ugyanakkor még mindig tart egy újabb recessziótól a következő 1-2 évben.
„A magyar cégvezetők nagy része úgy látja, a válság idején hatékonyabb pénzügyi stratégiákat dolgoztak ki” – mondta Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. „Egy újabb gazdasági visszaesés esetén a legtöbben bevételeik és likviditásuk növelésével, például a kintlévőségek hatékonyabb kezelésével próbálnának egyensúlyban maradni. Azonban a magyar cégvezetők negyede így is úgy véli, rendkívül súlyosan érintené őket egy újabb visszaesés. Az egyik fő kihívásnak pedig most kintlévőségeiket látják, amelyek miatt sok esetben maguk is tartozásokat halmoznak fel.”
Szerinte a vállalatok pénzügyi egyensúlyban hozhatók akár olyan állami programokkal, mint a pandémia alatt megkezdett rendkívüli vállalati segély – ennek folyósítását a közelmúltban hosszabbították meg augusztusig. A problémára emellett piaci megoldást kínálnak a követeléskezelő szolgáltatások, azaz a tartozások megvásárlása és újra strukturálása.
Ahogy az EU-ban általában, Magyarországon is ellentmondásos helyzet alakult ki a fizetési határidőket illetően. A cégvezetők többsége 2020-nál jóval türelmetlenebb a késői fizetéssel szemben, a tavalyi 69 százalékhoz képest 49 százalék ad csak kifejezetten hosszú fizetési haladékot megrendelőinek. A legtöbb piaci szereplő egyelőre képes tartani az ütemet: az úgynevezett fizetési rés, azaz a határidő és a tényleges fizetés között eltelt idő jelentősen rövidült tavaly óta. A legnagyobb mértékben, 9 nappal az állami megrendelések esetén rövidült a csúszás, ami most átlagosan 10 nap. A B2B üzletek esetében a várakozás 18-ról 12 napra rövidült, a B2C szektorban pedig nem változott a fizetési rés.
A nagyobb szigor ellenére, a magyar cégvezetők elmondása alapján a kintlévőségek összege tovább emelkedik, ami arra utal, hogy számos nagy összegű megbízás marad kifizetetlenül. A felmérésen sok cég elismerte azt is, hogy a romló makrogazdasági helyzet miatt késve tudták kifizetni a saját beszállítóikat (az ő arányuk 45-ről 57 százalékra nőtt tavaly óta). Ebből arra következtethetünk, hogy kezdenek lánctartozások kialakulni a hazai és európai beszállítói láncokban. A tartozások miatt sok cég késve jut hozzá a saját beszállítói vagy munkatársai kifizetéséhez szükséges összeghez, vagy akár (az üzletfél fizetésképtelenné válása esetén) teljesen elesik a várt bevételtől.
Magyarországon ez a probléma elsősorban a kisvállalatokat sújtja, a kkv-vezetők 37 százaléka panaszkodott arra, hogy a kései fizetések miatt bevételektől esnek el. A nagyvállalati vezetők körében ez az arány 28 százalék. A kisvállalkozók 28 százaléka szerint a késve érkező fizetések akár a cég túlélését is veszélybe sodorhatják.
A kisvállalatok vezetői jobban tartanak a kései fizetések következményeitől, és nagyobb eséllyel kényszerülhetnek megszorításra. Kivételt jelent ez alól az alkalmazottak elküldése: a hazai nagyvállalatok 41 százaléka tartja elképzelhetőnek a létszámleépítést, 9 százalékponttal nagyobb arányban válaszoltak így, mint a kkv-k.
„Most, hogy a hazai és nemzetközi fogyasztói kereslet újra növekszik, a cégek ismét fokoznák termelésüket, ám gyakran szembesülnek azzal, hogy a céges megrendelőik nem fizetik ki őket, így ők sem tudják például bővíteni a céget, vagy akár fenntartani a kívánt működést. A tartozási láncok által kiváltott likviditáshiány így a gazdaság talpra állását is gátolja” – mondta Deszpot Károly.
