Lázár - Kíváló hangulatú ülést tartott a Fidesz-KDNP frakciója

Tájékoztatása szerint a devizahitelesek megsegítését tartja az egyik legfontosabb tennivalónak a Fidesz-KDNP országgyűlési frakciója, mivel " egymillió háromszázezer ember súlyos veszélyben van". Ezért a frakció javasolja a kormánynak, tegye lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztését - jelentette be Lázár János.
    

A kihelyezett frakcióülés szünetében tartott sajtótájékoztatón  elmondta: javaslatuk szerint a svájci frankot 180, az eurót 250 forintos árfolyamon végtörleszthetnék a hitelesek, s tranzakció teljes költségét és pénzügyi következményeit a bankoknak kell viselniük.
    

A frakció véleménye szerint biztosítani kell a lehetőségét, hogy a devizahitelesek megtakarításaikból, vagy forint alapú hitel felvételével egy összegben szabaduljanak meg a devizahitelüktől. A kormány vasárnap dönt a kérdésben, s amennyiben elfogadja, a végtörlesztési lehetőséget három hónapig az eddig felmondott szerződésekre is megnyitják - tette hozzá Lázár János.
   

 A frakcióvezető beszámolója szerint nyomatékosan felkérték a kormányt, vizsgálja meg, ki a felelős azért, hogy 2002 után "a szocialista kormányzat rászabadította az országra" a jelzálog alapú devizahiteleket. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hozzátette: a devizahitelek csökkenésével az ország kitettsége is csökken, ami Magyarország és a magyar családok szabadságát növeli.
    

Ismertetése szerint a két kormánypárti képviselőcsoport támogatja a kormány eddig megkezdett gazdaságpolitikáját, amelynek legfőbb célja az államadósság csökkentése. Jelezte: a kormány arra készül, hogy "esztendőkben lesz mérhető" az euró válság elhúzódása, így erre a gazdasági környezetre kell berendezkedni.
    

Óriási lehetőségnek nevezte, hogy Svédországon kívül csak Magyarország tudott az államadósság csökkentésének útjára lépni és, hogy Európa legstabilabb politikai rendszere áll a kormány mögött. Szerinte ez jó alapot teremt arra, hogy Magyarország erősebb legyen a válság elmúltával, mint annak kezdetén. Leszögezte: mindenképp teljesítik az idei 3 százalékos költségvetési hiánycélt, amivel párhuzamosan csökken az államadósság és javul Magyarország nemzetközi megítélése. "Újabb és újabb lépésekkel igyekszünk növelni az ország szuverenitását és a családok szabadságát" - fogalmazott Szijjártó Péter.
    

Lázár János a frakció döntéseit ismertetve kitért arra, hogy egyfordulós, vegyes választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz-frakció az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának.Elmondta: egyetértés volt a képviselők közt arról is, hogy minden határon túli magyar is szavazati jogot kapjon, ahogyan a hazai kisebbségek képviselete is biztosítva lesz, de ezek részletes szabályozására nem tesznek javaslatot a bizottságnak. Mint mondta, arról nyitva hagyják a vitát, hogy a határon túli magyarok képviselete - például szavazataik száma és a voksolás mikéntje - miként jelenjen meg a várhatóan november-december fordulóján elfogadandó új választási törvényben.
    

A hazai kisebbségi képviselettel kapcsolatban megjegyezte: húsz éves vita végére kerülhet pont. Hozzátette: 90-110 egyéni választókerület lesz, aminek határai nem lépik túl a megyehatárokat és az Alkotmánybíróság, valamint a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően nem lesznek közöttük 15 százaléknál nagyobb különbségek azok lakosságszámában. "Így biztosítva lesz, hogy az alkotmányosság mellett a nemzetközi ajánlásoknak is eleget tegyünk" - fogalmazott.
    

Az alkotmányügyi bizottság szeptember 30-ai üléséig megteszik végleges javaslataikat és nyitottan állnak az egyeztetés, a többi parlamenti párt meglátásai elé. Közlése szerint a választási rendszer átalakításáról szóló tanácskozáson részt vett Áder János, Szájer József, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt is.
    

Átmeneti törvény készül a nyugdíjba vonuló bírók pótlására, amely gyorsabb pályáztatást fog lehetővé tenni a bírói előmenetelben - folytatta a frakcióülés döntéseinek ismertetését Lázár János. Az átmenti törvényt Papcsák Ferenc nyújtja be az Országgyűlésnek és az az év elején komoly bírói átrendeződést tesz majd lehetővé, így nem fog fennakadást okozni a nyugdíjba vonuló bírók pótlása.
    

Ismertette: a kormány által az Országgyűlés elé terjesztendő igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria veszi át. A Kúria elnöke lesz felelős a bíróságok szakmai munkájáért.  Egy újonnan felállítandó Országos Bírói Hivatal elnöke a rendszer igazgatását vezeti majd. Az Országos Bírói Hivatal volna az, amely megszervezné a bíróságok munkáját, munkáltatói kérdésekben döntene, bonyolítaná a bírói pályázatokat, élne a bírók kiválasztásának jogával. A frakció arra tesz majd javaslatot, hogy a testület elnökét a parlament 9 évre, kétharmados többséggel válassza meg.
    

A hivatal - folytatta - nem működne kontroll nélkül: az országos bírói tanács megváltozott összetétellel "véleményező, figyelemfelhívó" jogkört gyakorolna. A szervezeti rend átalakítása kapcsán kitért rá, hogy a munkaügyi bíróságok bázisán létrehozzák a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, valamint a megyei és városi bíróságok helyett törvényszéki és járási bíróságok lesznek, a fővárosban pedig további kerületi bíróságok jönnek létre a hatékony igazságszolgáltatási munka biztosítására.

"Meggyőződésünk, hogy ezzel tudjuk korrigálni azt a hibát, amelyet az 1997-es bírósági reform hozott, amely áttekinthetetlenné, irányíthatatlanná tette a rendszert és aránytalanságokat szült, valamint azt a nézetet erősítette az emberekben, hogy az igazságszolgáltatás lassú és nem működik jól" - fogalmazott a frakcióvezető. Ezzel szemben - hangsúlyozta - gyors igazságszolgáltatást szeretnének és azt, hogy a ne kelljen sokszor éveket várni jogerős ítéletekre.
    

Javasolják a kormánynak azt is, mérlegelje a bíróságokon dolgozók előmeneteli rendszerét és a bírák jövedelmi viszonyait. A frakció  kiszámítható és anyagi függetlenséget biztosító egzisztenciális pályát szeretne a bíráknak.
    

A kormány a bíróságok mellett az ügyészségre vonatkozó jogszabályokat is elő fogja terjeszteni. Ez a két szervezeti átalakítás lesz az igazságszolgáltatási reform gerince - mondta a politikus, hozzáfűzve, hogy ezt jövőre már új Büntető- és Polgári Törvénykönyv fogja ezt végérvényesen rendezni.
    

Lázár János beszámolt arról is, hogy elsöprő többséggel mondott igent a Fidesz-KDNP frakció Orbán Viktor miniszterelnöknek arra kérdésére, hogy újjá kell-e szervezni a közoktatást, s támogatta, hogy a következő tanévtől az önkormányzati óvodák kivételével állami fenntartásba kerüljenek az eddig önkormányzati fenntartású általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák.
    

A frakció ugyanakkor nyilvánvalóvá tette: nem az önkormányzatok felelősek azért, hogy az jelenlegi oktatási rendszer "szegregál, diszkriminál, növeli a különbségeket, nem biztosítja az esélyegyenlőséget, s ez alapvetően befolyásolja Magyarország versenyképességét."
    

Lázár János az elmúlt 20 év egyik legsúlyosabb hibájának nevezte a magyar oktatási rendszer lezüllesztését. Beszámolója szerint erről a témáról hosszú vita folyt mind a Fidesz elnökségében, mint a frakcióban. A vita fontos elemének nevezte, hogy az állami szerepvállalás mellett milyen szerepe lesz az önkormányzatoknak a jövőben a közoktatásban.
    

Kósa Lajos debreceni polgármester vezetésével a frakció munkacsoportot hozott létre, amely javaslatot tesz az önkormányzati szerepvállalásra - fűzte hozzá. A kormány nyitott az önkormányzatokkal való együttműködés kapcsán, abban, hogy "megmaradjon a jó kapcsolat". Ugyanakkor - mint kifejtette -, megfogalmazták kétségeiket is, miszerint az új állami oktatás akkor lesz sikeres, ha képes lesz professzionálisan fenntartani a szervezetet. Erre Orbán Viktor miniszterelnök garanciát vállalt - tette hozzá a frakcióvezető.
    

Magyarországon a jövőben állami feladat lesz a fekvő- és a járóbeteg-ellátás - ismertette a Fidesz-KDNP frakció egyhangú döntését Lázár János. A frakció abban is állást foglalt, hogy a kórházak és a szakrendelők ne a kormányhivatalok felügyelete, hanem központi állami szerv irányítása alá tartozzanak. Erről rövidebb vita volt, mint az oktatásról, és egyhangú döntés született - fűzte hozzá.
    

"Koncentrált, jól fegyelmezett, partikuláris érdekeken kívüli irányítás kell az egészségügyben" - összegezte a frakciók álláspontját Lázár János. A Fidesz-KDNP hajdúszoboszlói frakció ülésének napirendjén előzetesen nem szerepelt az önkormányzatok ügye, de a frakció váratlanul állást foglalt a kérdésben - jelentette be a frakcióvezető. Lázár János szavai szerint a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja zöld utat adott az új önkormányzati rendszernek.
    

Álláspontjuk szerint szükség van új önkormányzati törvényre amely szabályozza egyebek mellett az egyesített hivatalok kérdését, a járási társulásokat és az egységes finanszírozást - jelezte a politikus.  Elmondta azt is, hogy Budapestről - a fővárosi és a kerületi önkormányzatok viszonyáról - nem született döntés. Megítélésük szerint ezt az önkormányzati törvényben kell szabályozni, s a kormánytól várnak további javaslatokat. Mi "jól működő Budapestet támogatunk" - összegezte a frakció álláspontját a politikus.
    

Kérdésre válaszolva Lázár János annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azok az oktatási intézmények kaphatnak állami támogatást, amelyek hozzájárulnak a társadalmi felzárkóztatáshoz. Véleménye szerint "az egyházi oktatási intézmények sem kaphatnak állami támogatást, ha a társadalmi felzárkóztatás érdekében nem tesznek".
    

Nehéz döntéseket hozott a frakció hajdúszoboszlói tanácskozásán, de "húsz éve ez az első kormánypárti frakció, amely képes volt a személyi érdekeket háttérbe szorítani az ország érdekében" - magyarázta a döntések hátterét Lázár János.
   

 Az MTI érdeklődésére elmondta: a felsőoktatás átalakításáról Hajdúszoboszlón nem esett szó, erről és más témákról egynapos frakcióüléseket fognak tartani. Bejelentette: a kormány vasárnap "a parlament számára munka-következményekkel járó döntéseket hoz, ezért hétfő délelőttre összehívta a Fidesz-frakciót."(MTI)