Leállhat a szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon?

Mányi István kifejtette: az ügyben megfogalmaztak egy közleményt, amely nemcsak az Öko-Ferr véleményét tükrözi, hanem a hozzá hasonlóan termékdíj ügyben érintett csomagolós, elektronikai, gumis, és egyéb cégek véleményének az összegzése. Az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a szakmai szervezetek lényegében mindegyike rendkívül nyugtalanítónak tartja, hogy a termékdíj-tervezet kapcsán nem volt sem szakmai, sem társadalmi egyeztetés, és a jogszabály-tervezet nem érhető el a számukra, miközben a törvénymódosításnak súlyos következményei lehetnek.

Legalább fél évre leállhat például a lakossági hulladék begyűjtése és hasznosítása, a lakossági szelektív gyűjtést ugyanis jelenleg a koordináló szervezetek finanszírozzák. Amennyiben a begyűjtés és hasznosítás finanszírozása ismeretének hiányában a koordinálók a hulladékbegyűjtőkkel és hasznosítókkal nem kötnek szerződést a jövő évre, a begyűjtők és hasznosítók is veszélybe kerülnek.

A gazdálkodók által befizetett termékdíj az idén is várhatóan legfeljebb 25 milliárd forint, a mentességet biztosító hasznosítási díjfizetési kötelezettség teljesítése pedig legfeljebb 20 milliárd lesz. Ahhoz, hogy az összesen 45 milliárdos összeg elérje a szaktárca célja szerinti 90-100 milliárdot, a termékdíjat - a tervekkel szemben - nemhogy csökkenteni nem lehet, emelni kell - áll a közleményben.

Ez több ágazatot érzékenyen érint, különösen az élelmiszeripart, azon belül is az italgyártást és a fogyasztói árak emelkedéséhez vezet. Az italgyártók termékdíja 12-19 forint is lehet termékenként, a korábbi legfeljebb 4 forinttal szemben. Az így megjelenő díjnövekedés akár 20 százalékos fogyasztói áremelkedést is jelenthet. Az elektromos és elektronikai termékeknél, s a gumiabroncsoknál akár 10-15 százalékos áremelkedés prognosztizálható a szervezetek szerint.

A hulladékkezelési koncepció alapján a hulladékkezelési kötelezettségek teljesítését egy állami tulajdonú cég felügyelné és koordinálná állami megrendeléseken keresztül. Ilyenre nemcsak nincs példa az Európai Unióban, hanem valamennyi, az EU Magyarországra kötelezően betartandó direktívái alapján megalkotott hulladékkezelési jogszabállyal ellentétes is lenne - tartalmazza a közlemény. A koordináló szervezetek bíznak abban, hogy még a törvénytervezet megalkotása előtt érdemi egyeztetés történik, ami mindkét fél által elfogadható megoldást eredményez . Az MTI megkereste Illés Zoltán államtitkárt, aki jelezte: nem kíván nyilatkozni az ügyben.