Ledolgozta hátrányát a brit Munkáspárt - de mit szól a piac?
Kérdés azonban, hogy mit szól a hírhez a piac, amelynek szereplői a választások után hathatós lépéseket várnak a példátlan - a hazai össztermék (GDP) 13 százalékához közelítő - brit államháztartási hiány lefaragására, ám attól tartanak, hogy "döntetlen" esetén nehéz lesz meghozni a szükséges és fájdalmas döntéseket.
A csillagászati összegű gazdaságösztönző és banki tőkepótló intézkedések nyomán a GDP-arányos brit államháztartási deficit a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot az idei pénzügyi évben; ez 178 milliárd font (55 ezer milliárd forint) nettó államháztartási hiteligénynek felelne meg.
Független londoni elemzők prognózisai szerint azonban a valós hiány közelebb lesz a 14 százalékhoz. Ebben a helyzetben a piac és az elemzői közösség már azt mérlegeli, hogy a tavaszi választások után milyen eséllyel lehet számítani határozott hiánycsökkentő intézkedésekre. A befektetők ebből a szempontból épp a legújabb felmérés által sugallt helyzetet tekintenék a legkedvezőtlenebb eredménynek, mivel attól tartanak, hogy egy erős többség nélküli kormány nehezen tudna hatékony válságkezelő csomagot összeállítani. Ennek lehetőségére már több nagy londoni befektetési és elemző ház is felhívta a figyelmet.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni központú európai befektetési részlegének nemrégiben kiadott elemzésében az állt: ha a brit választások után nem sikerül egyértelmű többségi kormányt alakítani, a politikai bizonytalanságból fakadó esetleges költségvetési válság nyomán - "szélsőséges esetben" - menekülni kezdhet a tőke a brit kormánykötvény-piacról, ami a font meredek árfolyamesését okozhatja, és növelheti annak esélyét, hogy valamelyik hitelminősítő megvonja Nagy-Britanniától az elit "AAA" szuverén adósosztályzatot.
Ez utóbbi kockázatra máris erőteljes utalást tett a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard and Poors. Az S and P az idei brit pénzügyi év költségvetésének bejelentése után stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi államháztartási folyamatok korrekciója nélkül a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a hazai össztermék 100 százalékát.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző ház - nemrégiben kiadott helyzetértékelése szerint úgy tűnik: a piac most már arra vár, hogy a választásokat a konzervatívok nyerik, és majd ők megfékezik az állami költekezést. Éppen ezért, ha a közvélemény-kutatások a választásokig hátralévő időszakban azt mutatnák, hogy a jobboldal támogatottsági előnye mélyen az egyszámjegyű tartományba süllyed - aminek következtében már nem lehetne biztosra venni stabil többségű konzervatív kormány létrejöttét -, az fonteladási hullámot indíthat el, és ennek nyomán egy font fölé emelkedhetne az euró árfolyama az idén - állt a CEBR londoni elemzésében.
A The Sunday Times által vasárnap közölt legújabb közvélemény-kutatás szerint megvalósult a CEBR e forgatókönyvének politikai feltétele: a torykra most a választók 37 százaléka voksolna, a kormányzó Munkáspárt tábora 35 százalékos, vagyis a különbség alig 2 pontra szűkült, jóllehet a felmérések egészen januárig rendre tíz ponthoz közeli konzervatív vezetést jeleztek. Az euró egysége az 1999-es indulás napján 0,71 fontot ért; a londoni bankközi devizapiacon a pénteki késői kereskedésben a 0,8870-0,8930 fontos sávban mozgott. A pénzügyi válság elhatalmasodása után voltak időszakok, amikor nagy-britanniai kiskereskedelmi pénzváltó helyeken egy eurónál kevesebbet adtak egy fontért, de a nagybani bankközi piacon az euró megjelenése óta még nem volt példa az árfolyamparitás átlépésére.
