Legalább 3 százalékos a gazdasági növekedés
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a minap tájékozódó látogatást tett a közép-európai EU-országokban, köztük Magyarországon.
Tárgyalásaikról Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: magyarországi megbeszéléseiken tárgyalópartnereik úgy érveltek, hogy a legalább 3 százalékosra becsült potenciális növekedés miatt a pénzügyi válság éveiben jelentős negatív kibocsátási rés nyílt meg a magyar gazdaságban, és ez magyarázza, hogy a jelenlegi erőteljes növekedés miért nem jár inflációs nyomással.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a magyar szakértők ugyanezért még egy ideig nem is várják az infláció megugrását.
A jelenségre más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet a magyar gazdaság növekedési teljesítményéről szóló elemzéseikben.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői szerint a 4,1 százalékos éves összevetésű növekedést valószínűsítő első negyedévi GDP-becslés indokolttá teszi a magyar gazdaságban még meglévő kihasználatlan kapacitások mértékéről alkotott jegybanki megítélés felülvizsgálatát, mivel valószínűsíthető, hogy a kibocsátási rés - az elért tényleges növekedés százalékos rátája a potenciális növekedéshez viszonyítva - pozitív tartományba fordult.
A ház elemzői közölték: az eddigi 3,6 százalékról 4 százalékra emelték a magyar hazai össztermék idei növekedésére adott prognózisukat.
A JP Morgan londoni elemzői azonban kétlik, hogy mindez meggyőzi az MNB monetáris tanácsát a szigorítás szükségességéről, mivel a maginfláció továbbra is jórészt stabil, és még mindig 1 százalékponttal elmarad a jegybanki céltól, másrészt a munkáltatókat terhelő foglalkoztatási járulékok csökkentése gyengíti a minimálbérek emelésének bérköltségemelő hatását.
A Morgan Stanley londoni elemzői magyarországi tárgyalásaikról szóló beszámolójukban kiemelik: magánszektorbeli tárgyalópartnereik zöme egybehangzóan úgy vélekedett, hogy az MNB túlzottan expanzív monetáris politikát folytat, tekintettel a magyar gazdasági ciklus jelenlegi szakaszára. A magyar magánszektorbeli szakértők közül azonban "gyakorlatilag senki" nem tudott olyan közvetlen kockázatot megjelölni, amely ebből az expanzív monetáris alapállásból eredhetne - hangsúlyozza beszámolójában a Morgan Stanley londoni elemzőstábja.
A cég elemzői közölték: látogatásukon arra a következtetésre jutottak, hogy az MNB a jelenlegi alapállás fenntartására törekszik, és inkább hajlik a késői, semmint a "túl korai" szigorításra.
A magyar monetáris szigorítás kezdetének várható időpontjáról eltérnek a vélemények a londoni elemzői közösségen belül.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a térségi monetáris pályákról összeállított előrejelzési tanulmányában közölte, hogy Magyarországon 2018 végéig 2,00 százalékra emelkedő jegybanki alapkamattal számol a térségre adaptált Taylor-szabály számítási modellje alapján.
A Capital Economics előrejelzése a piaci konszenzusnál is jóval agresszívabb.
Ezt a ház maga is elismerte, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi árazásokból következtethetően a piaci szereplők a jövő év végére mindössze 1,00 százalékig emelkedő magyar jegybanki alapkamatot várnak.
A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor 2019 előtt nem számolnak az MNB 0,90 százalékos alapkamatának emelésével, és a következő tizenkét hónapban általánosságban is korlátozottnak tartják a magyar monetáris politika szigorításának mozgásterét.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
