Leginkább élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költöttünk 2015-ben
A legnagyobb arányban a kiadások 26,7 százalékát (átlagosan fejenként és havonta 19 885 forintot) élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordította a lakosság.
Az élelmiszer kiadások 28,2 százalékát húsra és húskészítményekre, 15,7 százalékát tejre, tejtermékekre, sajtra, 10,4 százalékát zöldségekre és burgonyára, míg 6,6 százalékot gyümölcsre költötte a lakosság. Az élelmiszerkosárban alig egy százalékot ért el a halfogyasztás - jegyezte meg érdekességként a KSH.
A mennyiséget tekintve 5,2 kilogramm húst fogyasztott havonta otthonában egy magyarországi lakos, amiből 1,6 kilogramm baromfi és 1,4 kilogramm sertéshús. Fejenként 4,4 liter volt a havi tejfogyasztás, a zöldségből és gyümölcsből egyformán 3,7-3,7 kilogramm jutott a magyar háztartások asztalára. Ásványvízből 6,6, szénsavas üdítőkből 2,2 litert vásároltak, de gyümölcslevekből csak 1 liter fogyott. (Ez a statisztika csak a vásárolt és otthon elfogyasztott élelmiszereket fedi le, a házon kívül, munkahelyi, iskolai étkezdékben, vendéglőkben elfogyasztott, vagy házhoz szállított ételeket nem.) A fogyasztási kiadások 22,2 százalékát, átlagosan havi 16 595 forintot kötött le a lakásfenntartás és az energiadíjak.
A közlekedési kiadások háromnegyedét (73,2 százalékát) az üzemanyag-vásárlás emészti fel, ami fejenként 6 ezer forint havonta, míg a helyi tömegközlekedés országos átlagban csak 8,4 százalékot képvisel, ami 680 forintnak felel meg. A kötött kiadási tételeken felül a rugalmasabbnak tekintett kiadásokból legnagyobb tételt a hírközlésre, havonta fejenként 5125 (6,9 százalék) forintot költött a lakosság, ezen belül telefon- és internetszolgáltatásra 3159 forintot. Kultúrára, szórakozásra egy főre számítva 4097 forintot (5,5 százalék), ezen belül szórakozásra és sportszolgáltatásra, illetve moziba, színházba, koncertre és hangversenyre 1686 forint jutott.
Az egészségügyi kiadások a háztartások 75 százalékát érintették. Ennek havi összege valamivel kevesebb mint fejenként 3500 forint, ami az összes költés 4,7 százaléka. Ezen belül gyógyszerekre, gyógyárukra 2666 forintot fizetett ki a lakosság, járóbeteg-ellátásra az egészségügyi kiadások 15 százalékát fordították fejenként a családok. A hálapénz átlagos egy főre jutó havi összege 141 forint volt, ugyanakkor abban a 116 ezer háztartásban élő 217 ezer személy, aki ténylegesen adott is pénzt orvosnak, ápolónak, mentősnek, 6297 forintot fizetett ki erre átlagosan fejenként és havonta.
A háztartások fogyasztása és a jövedelmi helyzet között szoros kapcsolat van, emlékeztet jelentésében a KSH. 2015-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,1-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödben élők. Míg a legszegényebbek kiadásai az országos átlag 57,9 százalékát tették ki (43 200 forint), a legfelső ötödben élők már az átlag 1,8-szorosát (134 300 forint) költötték.
Az életszínvonalbeli különbségek egyik leglátványosabb megnyilvánulása az élelmiszerre fordított költések részesedése az összkiadásból, amely minél alacsonyabb, annál kedvezőbb az életszínvonal. Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a legszegényebbek 13 861 forintot, a leggazdagabbak ennek több mint kétszeresét, 28 524 forintot költöttek a 19 885 forintos országos átlaggal szemben. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó legszegényebb háztartások összkiadásuk 32,1 százalékát, a legfelső ötödbe tartozó leggazdagabbak mindössze 21,6 százalékát fordították e célra. A gyermekes háztartások egy főre jutó havi fogyasztása az országos átlag 76,7 százaléka, 57 228 forint volt 2015-ben.
A relatíve alacsony fogyasztás magyarázata a gyermekes háztartásokban az átlagos létszám (3,9) jóval nagyobb az országos átlagnál (1,8). A gyermekes családok egy főre jutó 11 438 forintos havi lakásfenntartási kiadása 68,9 százaléka az átlagosnak. Viszont ruházkodásra és lábbelire egy főre számítva havonta az átlagnál 2,7 százalékkal, oktatásra pedig 26,3 százalékkal többet költöttek.
A gyermektelen háztartásokban a személyes célú kiadások összege fejenként 88 830 forint volt, 55,2 százalékkal (31 602 forinttal) több, mint a gyermekes háztartásokban és 19,1 százalékkal múlta felül az országos átlagot. A gyermektelen háztartások havonta az átlagosnál 4220 forinttal (25,4 százalékkal) költöttek többet egy főre számítva lakásuk fenntartására és 4067 forinttal (20,5 százalékkal) többet a háztartásaikban elfogyasztott élelmiszerre.
