Lendületesen bővült tovább az export Kínában
A kínai vámszolgálat szombaton közzétett adatai szerint a behozatal dollárban számolt értéke 4,7 százalékkal nőtt októberben, a szeptemberi 13,2 százalék után, amely két hónapon át tartó csökkenést. Elemzők 9,5 százalékos emelkedést vártak.
A kivitel dollárban számított értéke éves összehasonlításban 11,4 százakkal bővült, szeptemberben 9,9 százalékos volt a bővülés. Az elemzők 9,3 százalékot vártak. A kínai kivitel bővülése októberben több mint másfél éves rekordot döntött, utoljára tavaly márciusban mértek ennél nagyobb ütemű - 14,2 százalékos - növekedést.
Az év első tíz hónapját tekintve az export 0,5 százalékkal nőtt, az import pedig 2,3 százalékkal esett vissza az elmúlt év azonos időszakához képest. A kínai külkereskedelmi mérleg 58,44 milliárd dolláros többlettel zárt októberben, elemzők 46,00 milliárdot jósoltak a szeptemberi 37,00 milliárd után.
Jüanban számolva az export értéke 7,6 százalékkal, az importé pedig 0,9 százalékkal nőtt októberben éves összevetésben. Kína ezzel a múlt hónapban 401,75 milliárd jüan külkereskedelmi többletet halmozott fel.
Az év első tíz hónapját tekintve az export jüanban számolt értéke 2,4 százalékkal emelkedett, az importé pedig 0,5 százalékkal csökkent éves bázison.
A politikailag is érzékenynek számító amerikai viszonylatban Kína kereskedelmi többlete októberben 31,37 milliárd dollárra emelkedett a szeptemberi 30,75 milliárdról. A dollárban denominált értékek alapján az év első tíz hónapját tekintve Kína exportja az Európai Unióba 3,7 százalékkal növekedett éves bázison. Ez további gyorsulást jelent a január-szeptemberi 3,1 százalékos bővüléséhez képest. Az EU-ból származó import az első kilenc hónapban 1,6 százalékkal emelkedett - októberre visszakapaszkodva a növekedési tartományba a január-szeptemberi 3,6 százalékos zsugorodást követően.
Kína gazdasága a harmadik negyedévben gyorsuló ütemben növekedett a járvány visszaszorításának köszönhetően. A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor teljesítménye a hivatalos és a privát felmérések szerint egyaránt stabilan növekszik.
A Világbank előrejelzése szerint a kínai gazdaság az idén 2 százalékos növekedést érhet el, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína a G20-as országcsoport egyetlen, gazdasági növekedést elérő országa lehet az idén. Az IMF októberben 1,9 százalékra növelte előrejelzését a kínai GDP idei növekedésére vonatkozóan. Ji Kang, a kínai jegybank elnöke pedig nemrégiben szintén 2 százalékos gazdasági növekedést jósolt az idei évre.
Az exportpiacokat sújtó újabb járványhullámok okozta bizonytalanságok miatt Kína egyre inkább a belföldi piac fejlesztésére helyezi át a hangsúlyt. A kínai adóhatóság a héten elején arról számolt be, hogy az exportcégek belföldi eladásokból származó forgalma 7,7 százalékkal nőtt éves összevetésben az első három negyedévben.
Hszi Csin-ping kínai elnök a májusi parlamenti ülésszakon vetette fel a "kettős keringési" stratégiát, amely a gazdaság fellendítésének érdekében nagyobb hangsúlyt fektet a belföldi fogyasztás élénkítésére, fenntartva a külkereskedelmet és a külföldi befektetéseket is. A stratégia az ország soron következő - a 2021 és 2026 közötti időszakra vonatkozó - ötéves tervének irányelvei között szerepel.
