Lényegében az eurótagságukról döntenek vasárnap a görögök

Dióhéjban összefoglalva, a vasárnapi parlamenti választás az euróról szóló népszavazásnak tekinthető. Athén márciusban kapta meg a több milliárd eurós mentőcsomag második részletét, amely kölcsönökből és adósságátütemezésből állt. Cserébe a kormány újabb kemény megszorításokat fogadott el, például csökkentette a közszféra alkalmazottainak a fizetését és a nyugdíjakat.

Az állami kiadások lefaragása mély recesszióba taszította a gazdaságot. A felháborodott görögök a májusi választásokon tömegével fordítottak hátat a két nagy politikai pártnak - a konzervatív Új Demokráciának és a szocialista Paszoknak -, és helyettük olyan radikális pártokra adták a szavazatukat, amelyek elvetik a mentőcsomag és a megszorító intézkedések szükségességét.

Ha azonban Athén nem tartja magát a mentőcsomag feltételeihez, akkor a külföldi partnerek leállíthatják a létfontosságú hitelek folyósítását. Ennek nyomán Görögország fizetésképtelenné válna, és kiszorulna az euróövezetből, ami jelentősen gyengíthetné az eurót, és megrendíthetné a globális pénzügyi rendszert.

A közös európai fizetőeszköztől megfosztott Görögország kénytelen volna visszatérni a drachmához, ami kemény csapás volna a lakosságra. A drachma rövid időn belül elveszítené a felét az euróhoz viszonyított értékének, miáltal megugrana az infláció, és zuhanna a lakosság vásárlóereje. Ezzel párhuzamosan visszaesne a gazdaság teljesítménye, vagyis még több ember veszítené el az állását (a munkanélküliség aránya már így is 21 százalékos). Az importált áruk ára csillagászati magasságba szökne fel, miáltal a legtöbb ember számára megfizethetetlenné válnának.

Egyes elemzők szerint ugyanakkor a gyenge drachma következtében olcsóbbá és így versenyképesebbé válna a görög kivitel, ami elősegítené a gazdaság talpra állását. A külföldi cégek szemében vonzóvá válna az olcsó munkaerő és az ingatlanok, arra csábítva őket, hogy görög földön ruházzanak be, illetve ide telepítsenek gyártó kapacitásokat. A drachma fellendítené az idegenforgalmat is: külföldi turisták számára jóval olcsóbbak lennének a szállodák, éttermek, stb.

Sokakban fölmerül a kérdés: miért nyom sokat a latban Görögország euróövezeti tagsága, amikor nemzetgazdasága eltörpül a legtöbb EU-tagállamé mellett? Igaz, hogy a görög GDP alig 2 százalékát teszi ki az eurózóna teljes gazdasági teljesítményének. Ám ha Athén kiszorulna az euróövezetből, a befektetőkön idegesség lenne úrrá, mert nyomban azon kezdenének el töprengeni, vajon nem jutnak-e hasonló sorsra más, pénzügyi szempontból hasonlóan ingatag országok, például Itália. Ez a félelem pedig felhajtaná az ingatag államoknak nyújtott kölcsönök kamatait, esetleg olyan magas szintre, hogy ezek az államok is kénytelenek volnának nemzetközi mentőcsomagot kérni. Európa tehát ördögi körbe kerülne.

A földrész államkötvényeinek nagy részét birtokló európai bankok jelentősen meggyengülnének, és az eddiginél kevésbé volnának hajlandók pénzt kölcsönözni egymásnak. Ez olyan hitelválságot eredményezhetne, mint amilyen az amerikai Lehman Brothers befektetési bankház összeomlását követte 2008 végén.

Piaci szakértők és európai politikusok aggódnak amiatt, hogy a májusi választásokon második helyen végzett radikális baloldali párt, a Sziriza ezúttal még jobban szerepelhet. Alexisz Ciprasz pártelnök ugyanis megígérte, hogy győzelme esetén felmondja a külföldi hitelezőkkel kötött egyezményeket.

Mind az Új Demokrácia, mind a Paszok azt állítja, hogy megpróbálnák újratárgyalni a mentőcsomagról szóló megállapodás egyes részeit annak érdekében, hogy új életet leheljenek a haldokló görög gazdaságba. Mindazonáltal nem szorgalmazzák az egyezmény felrúgását, s hangsúlyozzák, hogy a legfőbb prioritás: Görögország bennmaradása az euróövezetben. Ezt akarja a görögök 80 százaléka is.

Ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani, a győztes pártnak (vagy pártszövetségnek) legalább 151 mandátumot kell szereznie a 300 tagú athéni törvényhozásban. Bármelyik párt végez is az élen, a győzelemért 50 bónuszmandátumhoz jut - így rendelkezik a választási törvény. Fölöttébb valószínűtlen ugyanakkor, hogy bármelyik párt abszolút többséget szerezne vasárnap, ami azt jelenti, hogy a voksolás után újabb kemény tárgyalásokra van kilátás egy koalíciós kormány létrehozása érdekében. (MTI)