Letették a szolnoki citromsavgyár alapkövét
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az eseményen felidézte, hogy amikor a kormány 2011-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját, azt még sokan megmosolyogták. A keleti nyitás azonban egyben nem nyugati zárást, hanem a nyugati piacok megtartását jelenti - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: Magyarország Európa része, de ha az európai országok stagnálnak, "egy helyben járnak", akkor a kormánynak keresni kell azokat a lehetőségeket, ahol piacot talál a vállalkozóknak, kapcsolatot teremt a befektetőkkel.
Ilyen szempontból Kínában nyitott kapukra találtunk, az országgal semmilyen politikai vitánk, nézeteltérésünk nincs, ami a mai világban elég ritka, hiszen az országok időnként "súrlódásos" viszonyba kerülnek egymással - jegyezte meg Varga Mihály. A BBCA szolnoki beruházása a dinamikusan fejlődő magyar-kínai kapcsolatok újabb mérföldköve - húzta alá a miniszter, a cégről pedig azt mondta: a vállalkozás a világ hetven országában van jelen, több ezer embernek ad munkát, komoly fejlesztésekkel és szabadalommal rendelkezik, "ezért valószínűleg kétszer is megnézi, mely országok azok, ahol nem csak kereskedni, hanem beruházni is akar".
Varga Mihály kitért arra, hogy a leendő citromsavgyár nemcsak Szolnok, hanem a hazai vegyipar történetében is örömteli fejlemény. Mint megjegyezte, erről az iparágról az elmúlt években kevesebb szó esett, noha 79 ezer embert foglalkoztat. Három nagy régiója van, a közép-dunántúli, az észak-magyarországi és a közép-magyarországi, és az utóbbi térségben megvalósuló fejlesztéssel megvan a remény arra, hogy a dolgozói létszám 80 ezer fölé emelkedjen.
Csen Hsziao-csün asszony, Kína budapesti nagykövetségének ügyvivője szintén a magyar-kínai kapcsolatokat méltatta, míg Lin Zsung Csie, a BBCA elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, a bankoknak, Szolnok önkormányzatának és minden más közreműködőnek a projekt megvalósításért. Szeretnénk egy nagyon magas színvonalú gyárat építeni, amely a helyi gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárul majd - húzta alá. Szalay Ferenc (Fidesz), Szolnok polgármestere tolmácsolta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter üzenetét, miszerint lesz elegendő kukorica alapanyagként a gyár működtetéséhez.
Reményét fejezte ki, hogy 2015 végén megindulhat a próbaüzem, hozzátéve: a helyi gépipari középiskolában már kínai nyelven is oktatnak a cégnél való elhelyezkedés megkönnyítéséért. Az előzetes becslések alapján másfél év alatt felépülő citromsavgyár 440 új munkahelyet teremt, évente mintegy 60 ezer tonna citromsavat állíat elő az élelmiszer-, a gyógyszer- és vegyipar számára. Ehhez 106 000 tonna kukoricát kell feldolgoznia. Az alapanyagot Szolnok 100 kilométeres körzetéből szállítják majd a létesítménybe. A beruházás megvalósítására korábban kínai-magyar vegyesvállalatot hoztak létre.
A kormány 2012-ben kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, tavaly szeptemberben pedig jóváhagyta, hogy a beruházás állami kontrollja és a beruházáshoz szükséges önrész biztosítása érdekében az állam tulajdonrészt szerezzen a BBCA Szolnok Biokémiai Zrt.-ben. Szintén citromsavgyárat épít egy másik kínai vállalat, az RZBC csoport (Rizhao Jin He Biokémiai Csoport) Kazincbarcikán - jelentette be szeptember 2-án Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A mintegy 30 milliárd forintos beruházással épülő üzem 165 embernek teremt munkahelyet. A leendő üzem éves termelési volumenét 100 000 tonnára tervezik - amihez 200 000 tonna kukorica alapanyagot használnak majd fel. Májusban Hungary Borsod Biokémiai Kft. néven bejegyezték magyarországi cégüket. Hsziao Csien, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy biztos alapokon állnak és gyümölcsöző jövő elé néznek Kína és Magyarország gazdasági kapcsolatai.
Tavaly jelentősen, 9,5 százalékos bővüléssel 5,4 milliárd dollárt tett ki a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok értéke, a Kínába irányuló magyar export pedig 28 százalékkal nőtt, míg a kínai vállalatok magyarországi beruházásainak összértéke meghaladta a 3 milliárd dollárt. Kou Kuangcse, az RZBC igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a világon évente mintegy 1,85 millió tonna citromsavat termelnek, ezen belül 1,05 millió tonna származik Kínából. (MTI)
