MGYOSZ: Komplex javaslat a szakképzés fejlesztésére

Az MGYOSZ véleménye szerint a törvényi keretek adottak az eredményes szakképzéshez, hiszen a foglalkoztatáspolitika legfontosabb eszköze az oktatáspolitika, de számos, jórészt örökölt, illetve hosszabb idő alatt kialakult komplex probléma terheli a rendszert jelenleg, melyekre komplex válaszok szükségesek.

Ennek kapcsán a következő, rendszerszintű megállapításokat fogalmazza meg az MGYOSZ:

⦁     A szakképzéssel foglalkozó intézményi struktúra az optimálisnál elaprózottabb, sok, jellemzőjében heterogén összetételű, alacsony hatékonyságú.
⦁    A végzettséget szerző diákok portfóliója jelentősen eltér a gazdaság valós igényeitől, mind minőségében, mind számszerűségében.
⦁    A szakképzés bemenetét jelentő, az alapképzésből kilépő tanulók alapvető készségei (szövegértés, számolás, önkifejezés,stb.) nem adnak kellő alapot a XXI. század kihívásainak megfelelni képes, a változásokra, átképzésekre, továbbtanulásra nyitott szakemberek képzéséhez.
⦁    Az alapképzésből kilépők a „maradék elv” alapján kerülnek a szakképzésbe, emiatt nagyon magas a lemorzsolódás.
⦁    A szakképzés minőségét maghatározó oktatói kar motiváltsága nem éri el a szükséges és kívánatos szintet.
⦁    A szakmunkás image nagyon alacsony, nincs vonzási képessége a szakmunkának.
⦁    A képzés költsége irreálisan magas a kibocsátás minőségéhez viszonyítva.

Annak érdekében, hogy a gazdaság a kor követelményeinek megfelelő szakemberekkel rendelkezzen, olyan szakképzési rendszert kell az államnak működtetnie, melyben fejlődésre képes polgárokat oktatnak, együttműködéssel megvalósítható alkotó tevékenységre, értékteremtésre. Ennek érdekében a legnagyobb hazai munkaadói szervezet egy komplex javaslatcsomagot állított össze.

Az MGYOSZ javaslata alapján a következőkre van szükség a jelenleginél hatékonyabb hazai szakképzési rendszer kialakításához:

⦁    Rendszerszintű, hosszú távú megközelítésre van szükség az elmúlt évtizedek (sokszor az EU támogatási lehetőségekhez és ciklusokhoz illesztett) projekt-megközelítése helyett.
⦁    A folyamat minden szereplőjének (szülő, diák, vállalat, kormányzat, oktatási intézmények, szakmai szövetségek) rövid- és hosszú távú érdekeit harmonizálni szükséges a stratégiai célok szem előtt tartásával.
⦁    Az elaprózott, heterogén intézményrendszer minősítése, racionalizálása
⦁    Az elméleti és gyakorlati oktatók folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása, speciális szakképzési módszertani elemek bevezetése
⦁    A településszerkezeti adottságok helyett a munkaerőigény területi igényeinek figyelembevétele (ezáltal kikerülhetővé válik a problémák konzerválása)
⦁    Az alapképzés hiányosságainak megszüntetése, illetve a szükséges felzárkóztatás megvalósítása bármi áron (alapozó év, közismereti óraszám növelése, belső vizsgakövetelmények)
⦁    A szakmai szövetségek aktivitásának kihasználása a minőségi fejlődés érdekében
⦁    Pályaorientációs rendszer teljessé tétele és alkalmazásának jogszabályszintű előírása, szülői attitűdök befolyásolása (a stakeholderek bevonásával)
⦁    Üzemek feletti képzési modell beemelése a duális képzési struktúrába
⦁    Munkaerő piaci trendjelzések készítése, valamint a követő-figyelő rendszer kiépítése, működtetése
⦁    Szakmaszerkezeti döntések megalapozottságának erősítése
⦁    Fair bérpolitika
⦁    A szakmunka újra pozicionálása, figyelembe véve az érdemtelenül alacsony, elérhető jövedelmeket

Az MGYOSZ elkötelezett a minőségi szakképzés hatékony megvalósításában, a szakképzési törvényben foglaltak maradéktalan végrehajtásában, továbbá az összes érdekelttel történő egyenrangú együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy a szakmai ágazati szövetségek képzési folyamatba történő bevonása nélkül a jelenlegi szakképzési modell eredményesen megvalósíthatatlan. Már a rövidtávú eredménytelenség is a munkaerő piacon mutatkozó egyre súlyosabb hiányosságok konzerválódásához vezet, ami akadályozza a gazdaság nemzetközi versenyképességi mutatóinak javítását és az adópotenciál erősödését.