MNB - mérséklődtek a pénzügyi stabilitási kockázatok
A lassú gazdasági kilábalással párhuzamosan a pénzügyi stabilitási kockázatok is mérséklődtek az elmúlt időszakban. A magas felhalmozott államadósság és a lakosság jelentős deviza alapú eladósodottsága azonban Magyarországot továbbra is sérülékennyé teszik. Az elmúlt időszakban a kormány jelentős költségvetési kiigazítást hajtott végre és a magánszektor nettó finanszírozási képessége is megemelkedett. Mindez hozzájárult a külső egyensúly javulásához és a sérülékenység mérséklődéséhez. A gazdasági visszaesés hatására, valamint a gazdasági növekedés várhatóan elhúzódó kibontakozása következtében azonban az állam és az ország magas eladósodottsága csak lassan mérséklődik. Így a finanszírozási kockázatok is csak fokozatosan csökkenhetnek, ezért kiemelten fontos a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása.
A háztartások új hitelszerződésein belül növekszik a forintalapú szerződések részaránya. A lakosság magas devizahitel-állománya azonban – főként a jelzáloghitel-állomány hosszú hátralevő futamideje miatt – várhatóan csak lassan épül le. A lakossági devizahitelezés újbóli túlzott felfutásának kockázatát mérsékelheti a Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett, a körültekintő hitelezést támogató kormányrendelet életbe lépése.
A jövőbeli gazdasági fellendülés szempontjából a pénzügyi szektort érintően három kockázati tényező emelhető ki: tartós marad-e a lakossági megtakarítások növekedése, újraindul-e a vállalati hitelezés, és a bankrendszer milyen gyorsan és milyen mértékben követi a forrásköltségek változását.
A hazai gazdaság korábbi, túlnyomórészt külföldi forrásokra támaszkodó növekedési modellje a továbbiakban nem fenntartható. A jövőbeli növekedés finanszírozását nagyobb mértékben szükséges belső megtakarításokra alapozni.
A vállalati hitelezés visszaeséséhez hozzájárult az alacsony hitelkereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is. A válság miatt a vállalatok hitelképessége romlik, és ennek hatását felerősíti, hogy a bankok lecsökkent kockázatvállalási hajlandósága miatt csak a korábbiaknál jobb hitelképességű vállalatok jutnak finanszírozáshoz.
A bankok jövedelmezőségük fenntartása érdekében, a csökkenő külső forrásköltségek ellenére csak fokozatosan és csak részben mérséklik a meglévő lakossági ügyfeleik hitelkamatait. Ez az árazási magatartás erősíti a bankok mérlegét, de csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét és fogyasztását.
A belső megtakarítások elégtelensége, a vállalati hitelkínálati korlátok, illetve a bankok jelenlegi árazási gyakorlatának fennmaradása hátráltathatja a gazdasági fellendülést, és ronthatja a hosszú távú növekedést.
