MNB - Meddig csökkenhet az alapkamat?
Az Equilor elemzésében rámutat, hogy 2015 januárjában az alapkamat tartását egyhangúlag, az összes tanácstag támogatta. Akkor a Monetáris Tanács úgy fogalmazott, hogy megítélése szerint "az MNB előrejelzési feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat”.
Az Equilor elemzői rámutatnak arra, hogy az előrejelzési feltételek azonban hamarosan megváltozhatnak, mivel márciusban a negyedéves inflációs jelentés további dezinflációs trendet és deflációs kockázatot jelezhet előre. Az olajár esése és a csökkenő élelmiszer és iparcikkárak miatt januárban -1,4%-os volt az árszínvonal éves változása és ez a mutató akár a harmadik negyedév végéig is negatív tartományban maradhat.
Mivel már több monetáris döntéshozó is utalt rá az elmúlt hónap során, az elemzők már tényként kezelik az újabb kamatcsökkentési ciklus megindítását, az első kamatvágásra akár már a márciusi ülésen is sor kerülhet. Az Equilor véleménye szerint 1,6-1,9%-os minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre, mint egyszeri nagyobb mérséklésre készülhetünk fel.
Módosítható az inflációs célkitűzés?
A várt monetáris lazítás fő oka, hogy az importált árcsökkenés miatt csökken az esélye annak, hogy az árstabilitásnak megfelelő inflációs céllal összhangban alakuljon a haza infláció. Az MNB 2005 augusztusában középtávú inflációs célt tűzött ki a 2007-től kezdődő időszakra, melyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határozott meg, valamint a 3 százalékos céltól legfeljebb ±1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólagosan még elfogadható.
Az MNB anyagát idézve középtávú, folyamatos érvényű inflációs célt alkalmazó jegybankok között "elterjedt gyakorlat, hogy a cél nem korlátlan ideig van érvényben, hanem egy bizonyos idő elteltével – többnyire 3-5 éven belül – felülvizsgálatra kerül". Az MNB úgy döntött, hogy a középtávú cél felülvizsgálatára a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor, de a célkijelölés időpontját követően legkésőbb 3 évvel kerül sor. Az első felülvizsgálat 2008 augusztusában megtörtént, amelynek keretén belül a középtávú cél értéke továbbra is 3 százalék maradt, amelyet 2011-ben megerősítettek. Várható-e ezek alapján, hogy az MNB újra felülvizsgálná a középtávú cél értékét?
2011-ben felmerült az inflációs cél csökkentésének lehetősége, mivel a környező országok nagy többségében alacsonyabb az inflációs cél, mint Magyarországon. Akkor a tanács arra a következtetésre jutott, hogy először a monetáris politika további hitelességét érdemes erősíteni. Arra is figyelnünk kell, hogy a 3 százalékos inflációs cél alapvetően a gazdaság hosszabb távú fejlődését jellemző egyensúlyi inflációt hivatott képviselni és az inflációs trendek rövid távú változása nem kell, hogy befolyásolja.
Az Equilor véleménye szerint ez a lépés most sem valószínű. 2013 nyarán Matolcsy György bejelentette, hogy a továbbiakban rugalmas inflációkövetést alkalmaznak és a korábbi árstabilitási kritériumok mellé a monetáris politika kialakításakor a reálgazdaság helyzete és pénzügyi stabilitási szempontok is bekerültek. Akkor még inkább a cél felüllövése miatt aggódtunk, de ugyanez a szempontrendszer a mostani, dezinflációs helyzetre is alkalmazható. Az inflációs cél tehát már nem kizárólagos iránytű a Monetáris Tanács kezében.
A forint kurzusát és a kötvénypiaci hozamokat a márciusban induló EKB-s monetáris lazító program várakozásai, valamint a nemzetközi események (görög és ukrán helyzet) mozgatták az elmúlt hetekben. A lassan, de stabilizálódó nemzetközi helyzet, a vártnál magasabb negyedik negyedéves magyar GDP, a dezinflációs trend és a költségvetési fegyelem a csődkockázati felárat a 2010-es mélypontokra vezette. Ugyanakkor a külföldiek kezében lévő portfóliók futamideje nőtt, tehát ezek a szereplők a jelenlegi helyzetben magasabb kockázatot is hajlandók voltak vállalni.
A fentieknek megfelelően az euró-forint devizapárban a 2015-re előrejelzett 305-325 forintos kereskedési sáv erős oldalát közelítettük meg az elmúlt hetekben. Március elejéig, amikor az első hitelminősítői vélemény megérkezik a magyar államadóssággal kapcsolatban (Moody's: március 6, majd S&P: március 20) nem számítunk érdemi elmozdulásra, a kamatcsökkentés devizagyengítő hatását pedig a megkezdődő EKB-program és/vagy az ukrán helyzet rendeződése ellensúlyozhatja - olvasható az Equilor elemzésében.
forrás: Equilor
