Nyugdíjváltozás! A nyugdíjasoktól is levonnák az adót és a járulékokat!

A magyar nyugdíjrendszer hosszú évek óta központi vitatéma, hiszen alapját az aktív munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulékok képezik. Ezekből finanszírozza az állam az éppen nyugdíjban lévők ellátását.
Ugyanakkor a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast, ami a rendszer hosszú távú működését veszélyezteti. Az egyik lehetséges válasz erre a problémára a bruttó nyugdíjrendszer bevezetése lehet – ez a megoldás a közelmúltban újra napirendre került.
Mit jelent a bruttó alapú nyugdíjrendszer?
A jelenlegi magyar modell szerint a nyugdíjasok nettó nyugdíjat kapnak, tehát a kézhez kapott összeg után már nem kell adót vagy járulékot fizetniük. Ez leegyszerűsíti a kifizetési folyamatot, mivel az állam már a levonások után utalja az összeget. Egyes közgazdászok és szakértők szerint azonban egy bruttó alapon működő rendszer több szempontból is előnyös lehet – nemcsak az állam, hanem a nyugdíjasok számára is.
Ebben az alternatív modellben a nyugdíjak összege bruttó formában kerülne megállapításra, és a nyugdíjasoknak maguknak kellene abból adót és járulékot fizetniük. Ilyen rendszer több országban is működik, jellemzően kedvezőbb adókulccsal, mint amit az aktív munkavállalókra alkalmaznak. Az egyik legfőbb érv a bevezetés mellett az, hogy a nyugdíjasok ezzel nem eltartottként, hanem aktív közreműködőként vennének részt a társadalombiztosítási rendszer fenntartásában.
A bruttósítás lehetséges előnyei
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a bruttó nyugdíjrendszerre való áttérés számos pozitív következménnyel járna. Egyrészt a nyugdíjak nominálisan emelkednének, hiszen a bruttó összegből történő adólevonás nem feltétlenül eredményezne alacsonyabb tényleges jövedelmet. Másrészt lehetőség nyílna egy új, kedvezőbb adó- és járulékrendszer kialakítására, amely ösztönözné a nyugdíjasokat arra, hogy aktívan járuljanak hozzá a közterhekhez.
Ez a rendszer lehetővé tenné, hogy a nyugdíjak ne csupán évente egy-két alkalommal emelkedjenek, hanem akár háromhavonta, a gazdasági viszonyokhoz igazodva. Így a nyugdíjak értéke jobban követné az inflációt és az árak változását. Ez nemcsak a nyugdíjasok életminőségén javítana, hanem az állami bevételeket is növelné, hiszen a nyugdíjasok részvételével stabilabb forrásokhoz jutna a költségvetés.
Miért nem valósult meg eddig a bruttósítás?
Annak ellenére, hogy a bruttó alapú nyugdíjrendszer mellett több érv is szól, a magyar kormány 2013-ban úgy döntött, hogy nem vezeti be ezt a modellt. Ennek hátterében többek között jogi és gazdasági nehézségek álltak, valamint az a megfontolás, hogy a jelenlegi, egyszerűsített és adómentes nyugdíjrendszer is jól működik, és számos előnyt biztosít.
Ugyanakkor több szakértő is úgy véli, hogy hosszú távon a bruttósítás igazságosabb és fenntarthatóbb megoldás lehetne, mivel lehetővé tenné a nyugdíjak fokozatos emelését, miközben a nyugdíjasok is szerepet vállalnának a rendszer működtetésében.
Mi várható a jövőben?
Bár jelenleg nem szerepel a kormány napirendjén a bruttó nyugdíjrendszer bevezetése, a kérdés a jövőben újra előtérbe kerülhet – különösen akkor, ha a jelenlegi rendszer fenntarthatósága tovább romlik. Több szakértő szerint a bruttó modell átalakíthatná a nyugdíjrendszert oly módon, hogy az nemcsak stabilabbá, hanem igazságosabbá is válna.
A bruttósítás nemcsak a nyugdíjak értékének emelkedését eredményezhetné, hanem lehetőséget adna egy dinamikusabban működő rendszer kialakítására, amely képes gyorsabban reagálni a gazdaság változásaira. Ha a kormány a jövőben a bruttó modell mellett dönt, az a nyugdíjasoknak biztonságosabb és kiszámíthatóbb megélhetést, az államnak pedig egy fenntarthatóbb rendszert nyújthatna.
Összességében elmondható, hogy a bruttó alapú nyugdíjrendszer bevezetése jelentős előnyökkel járhatna – különösen a nyugdíjak értékállósága, valamint az igazságosabb közteherviselés szempontjából. Habár korábban elvetették a bevezetést, a jövőben mindenképpen érdemes lenne újra mérlegelni ezt az opciót.