MNB: egyhangúlag kamattartásra szavaztak a monetáris tanács tagjai
A szeptemberi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartósan, a vártnál hosszabb ideig történő fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban továbbra is óvatos monetáris politikát indokol.
A jegyzőkönyv szerint az MNB Monetáris Tanácsa megítélése szerint rövid távon az infláció jelentősen elmaradhat az inflációs céltól. Az infláció az idén év végén már stabilan pozitív tartományban alakulhat. Az alacsony költségek elhúzódó, lassú emelkedésével, illetve az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan emelkedhet. Ugyanakkor a tartósan alacsony költségkörnyezet és a némileg alacsonyabb inflációs alapfolyamatok következtében a korábbi előrejelzéshez képest az infláció csak 2017 második felében kerülhet a 3 százalékos cél közelébe.
Az inflációs várakozások cél körül történő stabilizálódása hozzájárulhat ahhoz, hogy a belső kereslet erősödése mellett az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon. A hazai gazdaság bővülésében egyre markánsabb szerephez juthat a belföldi kereslet erősödése. A gazdaság bővülését az ország felvevőpiacainak növekedése révén emelkedő exportteljesítmény is támogathatja. A javuló munkaerő-piaci folyamatok és az alacsony inflációs környezet növelik a lakosság reáljövedelmét, ami elősegítheti a lakossági fogyasztás élénkülését.
A devizahitelek forintosítása mérsékli a háztartási szektor sérülékenységét, amely támogathatja a fogyasztókat jellemző óvatosság fokozatos oldódását. A gazdasági növekedés 2016 év elején az uniós források kifutásával mérséklődhet, ugyanakkor a jövő év második felétől a hitelezési aktivitás erősödésével és az EU-források ismételt elindulásával javulhat a gazdaság teljesítménye.
A jegybank előrejelzési horizontján markáns külső finanszírozási képességre lehet számítani, amely 2015-ben meghaladhatja a GDP 9 százalékát. 2015-2016-ban tovább emelkedhet a nettó export, amiben várhatóan az olajár-csökkenés cserearányokat javító hatása és a kedvező külső kereslet tükröződhet. A görög adósságproblémákkal kapcsolatos események, a feltörekvő piacgazdaságok és Kína növekedésével kapcsolatos aggodalmak, a kínai tőkepiaci zavarok, valamint a Fed kamatemelése körüli bizonytalanság hozzájárultak a negatív globális befektetői hangulathoz.
Az elmúlt negyedévben a forint árfolyama nem változott érdemben az euróval szemben. A monetáris tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alappályája mellett két alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak. Az első forgatókönyv mentén a tartósan alacsony költségek és erősödő másodkörös hatások megvalósulása a gazdasági növekedésre felfelé, míg az inflációra lefelé mutató kockázatot jelent.
Az inflációs cél így az alappályánál lazább monetáris kondíciókkal érhető el. A második alternatív forgatókönyv mentén a pénzpiaci turbulenciák többek között a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű emelkedését és a külső kereslet visszaesését okozzák. Ebben az alternatív pályában az előrejelzési horizonton az inflációs cél elérését az alappályánál szigorúbb monetáris politika biztosítja. (MTI)
