MNB: stabil növekedés és javuló mutatók jellemzik a bankszektoron kívüli pénzügyi piacokat
2017. 06. 15. 13:27
Stabil növekedés és szinte minden területen javuló mutatók jellemzik a bankszektoron kívüli pénzügyi piacokat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentéséből, amelyet csütörtökön publikált a jegybank.
Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly jelentősebb kockázatok és rendkívüli piaci események nélkül működtek a hazai biztosítási, pénztári és tőkepiaci szereplők, de több konszolidáció is végbement az egyes szektorokban. Az MNB arra számít, hogy idén is folytatódik ez a tendencia. Az alacsony hozamok viszont valamennyi szektor jövedelmezőségét rontották - mutatott rá. A jegybank kiadványa szerint a fogyasztók számára kedvező, de a biztosítási piac jövedelmezőségét negatívan érintik az etikus életbiztosítás koncepció szabályai. A nyugdíjpénztáraknál a tagok közül hiányzik a fiatalok generációja, és a befektetési vállalkozások esetében az új tőkepiaci szabályoknak való megfelelés további megszűnéseket hozhat a szolgáltatók között az elemzés szerint: tavaly három befektetési vállalkozás szűnt meg a csökkenő jövedelmezőség miatt. Nagy Koppány, a jegybank biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti területének igazgatója a biztosítási piac tevékenységéről és kockázatairól elmondta: a szektor díjbevétele megközelítette a válság előtti 900 milliárd forintot, élénkebb verseny jellemezte az élet és a gépjármű üzletágakat, "lanyha" volt verseny a biztosítók között a lakásbiztosítási ágazatban, ezen a téren a verseny élénkülését tartja szükségesnek az MNB. Kiemelte: 5 év után stabilizálódott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac, az etikus szabályozói keretrendszer jelentős piactisztító és költségcsökkentő hatással járt. Rámutatott: folyamatosan javulnak a biztosítók eredményei, a profittömeg lassan eléri a válság előtti szint háromnegyedét, emellett igen kedvező, hogy a magyarországi biztosítási szektor tőkehelyzete uniós összehasonlításban is kiváló, 222 százalékos a szavatoló tőke szintje. Az MNB csupán 150 százalékos mértéket tart kívánatosnak, de már ez is meghaladja az Európai Unióban elvárt szintet - fűzte hozzá Nagy Koppány a biztosítási ágazat kockázatai között említette az életbiztosítási ágon az alacsony hozamok miatt a garantált kamat elérését, az alacsony hozamok a nem-élet ágon a befektetési eredményt csökkentik, emellett a kárhányad emelkedése ronthatja a jövedelmezőséget. Kiemelte: tavaly a hazai biztosítók díjbevétele 4,4 százalékkal emelkedve elérte a 889 milliárd forintot, a nyereség 14,7 százalékkal 50,4 milliárd forintra nőtt. Hozzátette: a piaci összkép szerint a magyarországi biztosítók együttes mérlegfőösszege 2500 milliárd forintot ért el, a piacon 27 nagy, illetve közepes biztosító tevékenykedik. Az igazgató kifejtette: a nyugdíjpénztárak esetében az ügyfélvagyon átlépte az 1200 milliárd forintot, a pénztárak magas hozamokat fizetnek az alacsony kamatok ellenére. Nagy Koppány rámutatott: növekszik a pénztártagok egyéni szerepvállalása, az egyéni befizetések aránya, miközben egyre kevesebb a fiatal az új belépők között, azaz hiányzik a fiatalok generációja a nyugdíjpénztáraknál. Elmondta: az egészség- és önsegélyező pénztári piacot a konszolidáció jellemezte tavaly, emellett átalakult a befektetési szerkezete is. A pénztári piac kockázatai közé sorolta azt, hogy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást terhelő közterhek növekedése miatt még inkább csökkenhetnek a munkáltatói befizetések, a taglétszám is tovább mérséklődhet. A meglévő tagok között pedig magas a nem fizetők aránya, amely már most 40 százalék fölött van, egyúttal az alacsony kamatok középtávon alacsonyabb hozamokhoz vezethetnek - jelezte Nagy Koppány. Dakó Gábor, a jegybank igazgatója kiemelte: a befektetési szolgáltatók piacát az jellemezte, hogy a tőkepiaci befektetések átrendeződnek, erőteljesen nőtt a háztartások tulajdonában álló állampapír-állomány, 2016-ban tovább emelkedett a befektetési vállalkozásoknak a tőzsde azonnali forgalmában elért részaránya és a tőzsdei forgalom koncentrációja is. Az igazgató rámutatott: tavaly csökkenő jövedelmezőség jellemezte a kis befektetési vállalkozásokat, ezért a piacon folytatódott a konszolidációs folyamat.
Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly jelentősebb kockázatok és rendkívüli piaci események nélkül működtek a hazai biztosítási, pénztári és tőkepiaci szereplők, de több konszolidáció is végbement az egyes szektorokban. Az MNB arra számít, hogy idén is folytatódik ez a tendencia. Az alacsony hozamok viszont valamennyi szektor jövedelmezőségét rontották - mutatott rá. A jegybank kiadványa szerint a fogyasztók számára kedvező, de a biztosítási piac jövedelmezőségét negatívan érintik az etikus életbiztosítás koncepció szabályai. A nyugdíjpénztáraknál a tagok közül hiányzik a fiatalok generációja, és a befektetési vállalkozások esetében az új tőkepiaci szabályoknak való megfelelés további megszűnéseket hozhat a szolgáltatók között az elemzés szerint: tavaly három befektetési vállalkozás szűnt meg a csökkenő jövedelmezőség miatt. Nagy Koppány, a jegybank biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti területének igazgatója a biztosítási piac tevékenységéről és kockázatairól elmondta: a szektor díjbevétele megközelítette a válság előtti 900 milliárd forintot, élénkebb verseny jellemezte az élet és a gépjármű üzletágakat, "lanyha" volt verseny a biztosítók között a lakásbiztosítási ágazatban, ezen a téren a verseny élénkülését tartja szükségesnek az MNB. Kiemelte: 5 év után stabilizálódott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac, az etikus szabályozói keretrendszer jelentős piactisztító és költségcsökkentő hatással járt. Rámutatott: folyamatosan javulnak a biztosítók eredményei, a profittömeg lassan eléri a válság előtti szint háromnegyedét, emellett igen kedvező, hogy a magyarországi biztosítási szektor tőkehelyzete uniós összehasonlításban is kiváló, 222 százalékos a szavatoló tőke szintje. Az MNB csupán 150 százalékos mértéket tart kívánatosnak, de már ez is meghaladja az Európai Unióban elvárt szintet - fűzte hozzá Nagy Koppány a biztosítási ágazat kockázatai között említette az életbiztosítási ágon az alacsony hozamok miatt a garantált kamat elérését, az alacsony hozamok a nem-élet ágon a befektetési eredményt csökkentik, emellett a kárhányad emelkedése ronthatja a jövedelmezőséget. Kiemelte: tavaly a hazai biztosítók díjbevétele 4,4 százalékkal emelkedve elérte a 889 milliárd forintot, a nyereség 14,7 százalékkal 50,4 milliárd forintra nőtt. Hozzátette: a piaci összkép szerint a magyarországi biztosítók együttes mérlegfőösszege 2500 milliárd forintot ért el, a piacon 27 nagy, illetve közepes biztosító tevékenykedik. Az igazgató kifejtette: a nyugdíjpénztárak esetében az ügyfélvagyon átlépte az 1200 milliárd forintot, a pénztárak magas hozamokat fizetnek az alacsony kamatok ellenére. Nagy Koppány rámutatott: növekszik a pénztártagok egyéni szerepvállalása, az egyéni befizetések aránya, miközben egyre kevesebb a fiatal az új belépők között, azaz hiányzik a fiatalok generációja a nyugdíjpénztáraknál. Elmondta: az egészség- és önsegélyező pénztári piacot a konszolidáció jellemezte tavaly, emellett átalakult a befektetési szerkezete is. A pénztári piac kockázatai közé sorolta azt, hogy a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást terhelő közterhek növekedése miatt még inkább csökkenhetnek a munkáltatói befizetések, a taglétszám is tovább mérséklődhet. A meglévő tagok között pedig magas a nem fizetők aránya, amely már most 40 százalék fölött van, egyúttal az alacsony kamatok középtávon alacsonyabb hozamokhoz vezethetnek - jelezte Nagy Koppány. Dakó Gábor, a jegybank igazgatója kiemelte: a befektetési szolgáltatók piacát az jellemezte, hogy a tőkepiaci befektetések átrendeződnek, erőteljesen nőtt a háztartások tulajdonában álló állampapír-állomány, 2016-ban tovább emelkedett a befektetési vállalkozásoknak a tőzsde azonnali forgalmában elért részaránya és a tőzsdei forgalom koncentrációja is. Az igazgató rámutatott: tavaly csökkenő jövedelmezőség jellemezte a kis befektetési vállalkozásokat, ezért a piacon folytatódott a konszolidációs folyamat.
Magyarország megerősítette helyét a második kvantumforradalomban
Sikeresen zárult a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium (KNL) komplex fejlesztését célzó, több mint 3 milliárd forintos támogatással megvalósult kutatási program. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében jelentős eredmények születtek a kvantumkommunikáció, a kvantumtechnológiai eszközfejlesztés és a kvantumszámítás területén. Megépült Magyarország első több csomópontos kvantumkommunikációs teszthálózata, új kvantumtechnológiai eszközök és számítási módszerek születtek, miközben a hazai kutatói közösség nemzetközi elismertsége is tovább erősödött.
Öt ország és az EU képviseli Európát az ukrajnai tárgyalásokon
Öt európai ország - Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Olaszország, valamint az európai uniós intézmények képviselik Európát a következő esetleges ukrajnai tárgyalásokon - jelentette be pénteken Dublinban António Costa, az Európai Tanács elnöke.
Jövőre teljes támogatást ad az analóg inzulinokra a kormány
Jövő évtől megszűnnek a korszerű analóg inzulinok társadalombiztosítási támogatással történő rendelésének korlátai, a betegek korlátozás nélkül válthatnak humán inzulinról analóg inzulinra, 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással - közölte az Egészségügyi Minisztérium szombaton, a diabétesz világnapján az MTI-vel.
Kiadták a közleményt! Gondosórát viselő idősek az érintettek
Az otthon élő idősek támogatásakor a gondozás megszervezése mellett a biztonságérzet és a család nyugalma is alapvető szempont. Ki segít, ha az idős családtag elesik, hirtelen rosszul érzi magát, nem talál haza, vagy megfeledkezik a gyógyszere bevételéről?
Egy dollár alá zuhant az XRP: több tényező is gyorsítja az árfolyamesést
Az XRP árfolyama ismét jelentős nyomás alá került, és 0,96 dollár környékére esett, ami 24 óra alatt 6,3 százalékos veszteséget jelent. A kriptovaluta ezzel áttörte az elmúlt hónapban fontos támaszként működő egydolláros szintet, miközben a Bitcoin gyengülése, az amerikai kamatemelési várakozások és a tömeges likvidálások tovább rontják a piaci hangulatot.
Kitől jött a füles? Az elásott 6 milliárd nyomában
Az NVVH tájékoztatására hivatkozó, Magyar Péter miniszterelnök által közzétett beszámoló szerint november 12-én és 13-án a nyomozók több mint ötmilliárd forintot, 2,65 millió eurót és 1,25 millió amerikai dollárt fedeztek fel. A pénz egy részét erdős területeken ásták el, a többit különböző épületekben, illetve egy széfben rejtették el.
A paksi fenékküszöb megépült. De mi fog történni a Dunával?
A Paksi Atomerőmű hűtővízellátása augusztusban kritikussá vált, és ennek gyors megoldását követelte meg az erőmű üzembiztonsága. A munkálatok nagyon gyorsan megkezdődtek és a hűtővízigény kiszolgálása szempontjából valóban eredményesnek tekinthetők. Emellett viszont nagyon sok nyitott kérdés maradt arról, hogy mekkora árat fizetünk – akár közvetlenül, akár jelképesen – amiatt, hogy gyors megoldásként fenékküszöb épült a Dunán Paksnál. A WWF Magyarország szerint az ide vezető folyamatok a szakértők számára már évek óta ismertek voltak, ezért – bár a 2026-os aszály és alacsony vízállások valóban rendkívüliek – a kialakuló helyzet közel sem érte meglepetésként a szakmát. Ennek tudatában ez a gyors megoldás felveti azt a kérdést, hogy mennyire tekinthetjük végleges megoldásnak a fenékküszöböt. A folyó vízállása a kivitelezés során is változott, az augusztusihoz képest alacsonyabb vízszintek és vízhozamok is előfordultak, emiatt pedig már az építés során el kellett térni az előzetes tervezéstől. A beszámolók szerint ezt a gördülő kivitelezést a szükséghelyzetekből adódó számos nehézség kísérte, és hatalmas munkával járt, ugyanakkor a WWF véleménye szerint korántsem ad arra alapot, hogy egy minden szempontból alátámasztott, megvizsgált és véglegesnek tekintett vízépítési műtárgyat lássunk ebben a fenékküszöbben.
Feljelentést tett természet- és környezetkárosítás miatt a honvédelmi miniszter
Feljelentést tett a Hortobágyi Nemzeti Park területén történt súlyos természet- és környezetkárosítás gyanúja miatt a honvédelmi miniszter. Ruszin-Szendi Romulusz erről szombaton a Facebook-oldalán számolt be.
Mi lett a Seszták Miklós ügyében lefoglalt összeggel?
Hatósági letéti számlára került a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban lefoglalt több milliárd forintos összeg - közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a 444 portál azon kérdésére, mi történik a lefoglalt pénzzel a jogerős ítéletig.
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump vejének cégével kötött szerződést
Hivatalosan is felbontotta Szerbia a Donald Trump amerikai elnök vejének, Jared Kushnernek a cégével kötött szerződést, amelynek értelmében szállodát, kaszinót és lakóépületeket építettek volna a belgrádi egykori jugoszláv vezérkari épület helyén - jelentette szombaton a Vreme című szerb hetilap kormányzati forrásokra hivatkozva.
