Magányos férfiak - az egykepolitika a hibás!
A jelenség elterjedését jól mutatja, hogy új kifejezés született az elmúlt években a kínai nyelvben az egyedül maradt, leggyakrabban a 33 év feletti férfiak csoportjának megjelölésére, őket "hátrahagyott férfiként" (shengnan) említik. Míg öt évvel ezelőtt a shengnan szó nem létezett, mára gyakorta használttá vált, a sajtó és a közösségi média szóhasználatába is beépült.
Egy 2013-as felmérés szerint a dél-kínai Kuangtung tartományban például a házasulandó korú férfiak egyharmada szingli, de hasonló az arány Pekingben és a délkeleti Csianghszi tartományban is. A hátrahagyott férfiak gyakran akaratuk ellenére és önhibájukon kívül maradnak egyedül, ugyanis nincs elegendő házasulandó nő az országban, ráadásul számuk a következő években is csökkeni fog.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia 2010-ben született tanulmánya szerint az évtized végére legalább 24 millió főt tesz ki a házasulandó korban lévő férfiak száma az országban, más becslések szerint számuk a 30 milliót is könnyen meghaladhatja majd. A jelenség hátterében az 1979-ben bevezetett, eredeti formájában szigorúan egy gyermeket engedélyező családtervezési politika hatása áll, amely a tipikusan fiúgyermekeket előnyben részesítő társadalomban a nemi arányok súlyos eltorzulását okozta. A trendet erősítik a társadalmi változások is, pontosabban a kínai nők jövendőbelijükkel kapcsolatos növekvő elvárásai.
A hölgyek túlnyomó többsége nem csupán ingatlant és stabil jövedelmet vár leendő férjétől, de egy bizonyos összegű fizetés alatt egyszerűen nem hajlandó házasságra. A hátrahagyott nő (shengnü) kategória éppen ezt a jelenséget tükrözi: ők azok a 29 év feletti nők, akik sokszor tucatnyi kérőt utasítanak el, de a megfelelő vőlegény hiányában inkább az egyedüllétet választják. A hátrahagyott férfiak számának emelkedése több hosszú távú következménnyel is jár. Egyrészt a Kínában illegális prostitúció virágzását hozhatja el, és a nemzetközi házasságok számát növelheti. Emellett a már most is jelentős méreteket öltő térségbeli ember- és nőkereskedelmet lendítheti fel, az erőszakos cselekedetek számát és a társadalmi elégedetlenséget növelheti.
