Magára talált a kockázati –és magántőke piac

Összesen 31,8 milliárd forint volt a kockázati-és magántőke befektetések értéke 2015-ben. Bár ez az összeg 58%-os visszaesést mutat a 2014-es év 54,9 milliárdos befektetéséhez képest, azonban nem feltétlenül jelent valódi csökkenést; 2015-ben több olyan magas értékű magántőke-tranzakció realizálódott, amelyek befektetési értékét a felek nem hozták nyilvánosságra. A statisztikában látható tranzakciókat figyelembe véve az látszik, hogy 2015-ben kevesebb magántőke-befektetés volt, mint 2014-ben, amikor 38,6 milliárd forint összértékben realizálódott tranzakció.

Ami az egyes tranzakciók értékét illeti, a 109 magán-és kockázati tőke befektetés közül 54 volt 250 millió forint érték alatt, 72 cég kapott 100 millió forintnál többet, míg ketten 1 milliárd forint feletti befektetésben részesültek. A részleteket megvizsgálva azt látjuk, hogy a kockázati tőke-ügyletek átlagos mérete a 2014-es évi 170 millió forinthoz képest 274 millió forint volt tavaly, míg a magántőke-befektetések nagysága egyes esetekben akár a 2 milliárd forint is meghaladta. Míg 2014-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 70 százalékát tette ki, addig 2015-ben csak a 20 százalékát, ugyanakkor 2014-ben ezen tranzakciókat az akkori kimagasló magántőke befektetéseknek köszönhetjük. A tranzakciók közel egyenletesen oszlottak meg a negyedévek között; az év utolsó negyedéve volt a legerősebb; a tőkebefektetések 30 százaléka az október-november-decemberi időszakban valósult meg.

2014-ben is az utolsó negyedév volt a legaktívabb időszak, ám akkor a befektetések 77 százaléka realizálódott az év végi hajrában. Összesen 27 alap fektetett be magyar vállalatokba tavaly. Közülük 12 helyezett ki 1 milliárd forintnál többet, amik együttesen az összes befektetés értékének közel 80 százalékát adták. Az 5 legaktívabb alaphoz köthető a befektetések közel 45 százaléka. Ami a tőkejuttatásban részesített vállalatok számát illeti; csak 8 alap invesztált 4 vagy annál több cégbe.

A legaktívabb alap a tranzakciók számát tekintve a befektetések közel egyharmadáért „felelős” és ez 12 százalékos piaci részesedést jelent számára (teljes tranzakció értéket vizsgálva). Az alapok befektetői összetételét vizsgálva az látszik, hogy mind számot, mind értéket vizsgálva a Jeremie-alapok zárták a legtöbb tranzakciót: tavaly összesen 23,9 milliárd forintot invesztáltak 67 társaságba. A befektetett tőke 12 százalékát (3,7 milliárd forint) 6 magántőkealap biztosította 10 vállalat számára. További 13 százaléknyi összeget (4,3 milliárd forint) az állami hátterű alapok fektettek be mindösszesen 32, jellemzően start-up vállalkozásba. 2015-ben az összes tőkebefektetés 39 százaléka irányult az üzleti és ipari szolgáltatások szektorába, 21 százalékot az energetikával, valamint környezeti projektekkel-, míg 12 százalékot a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásokba fektettek be.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a hazai kockázati- és magántőke tőke szektor nemcsak megismételte a 2014-es teljesítményét, de túl is tudta szárnyalni azt. A jelentős növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a Jeremie-alapok befektetési időszaka a végéhez közeledik, több tulajdonváltáson átment alap 2015-ben indult meg igazából. Az idei év első félévében a tavalyihoz hasonló aktivitásra számítok, de utána a legaktívabb Jeremie alapok egy ideg várhatóan nem lesznek a befektetők között. Bízunk benne, hogy a Jeremie-program folytatódik, és a szektor aktivitása nem esik vissza a 2010-et megelőző szintre. Ettől függetlenül az alapkezelők egy része várhatóan megpróbálja új alapok indítását, akár tisztán magánforrások gyűjtésével, így 2016 második felétől a tőkebevonás kerül a hazai alapkezelők működésének fókuszába.” – foglalta össze Zsembery Levente, a HVCA elnöke.