Magyarország egy csomagban oldaná meg problémás ügyeit Oroszországgal
A parlament honlapján olvasható válasz szerint a nyitott kérdésekhez tartozik a Malév-tartozás, a Szurgutnyeftyegaz Mol-pakettje, a Paksi Atomerőmű rekonstrukciója és esetleges bővítése mellett a 4. metróvonal fejlesztésében való orosz részvétel és a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítésének, továbbá, a 2014-ben lejáró földgázszállítási megállapodás meghosszabbításának kérdése. A válaszban a külügyminiszter úgy fogalmaz: "noha ezen kérdések tekintetében a kormány egy csomagban történő megállapodásra törekszik az orosz féllel (s az orosz fél korábban erre hajlandóságot is mutatott), számos részkérdés további szakértői egyeztetésre, tisztázásra szorul".
A válaszból kiderül az is, hogy Magyarország kivételes exportnövelési lehetőséget lát a 2014. évi Szocsi Téli Olimpiai Játékokhoz kapcsolódó regionális fejlesztési projektekbe - utak, hidak, kikötők, üdülők építése, hulladékkezelés, vízkezelés, közegészség- és járványügy - történő bekapcsolódásban. A külügyminiszter szerint "Magyarország stabil és kiszámítható partnerséget kíván kiépíteni Oroszországgal". A kétoldalú kapcsolatok új alapokra helyezésével kapcsolatban Martonyi János kifejti, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok mindennapi gyakorlatából kiiktatják a közvetítőket az átláthatóságra törekedve, a korrupció lehetőségének csökkentése érdekében. Válaszában Martonyi János utal arra, hogy 2011 első felében tartják meg a Magyar-orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság ülésszakát és azt megelőzően a társelnöki találkozót.
A bizottság magyar elnöke Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki egyben a magyar-orosz kapcsolatok kormánybiztosa. Martonyi János a korábbi megbeszélések kapcsán azt írja, hogy "elképzeléseink nem mindig találkoznak az orosz kormány elképzeléseivel. Mindenről tárgyalunk, a magyar álláspontot következetesen és nyomatékosan képviseljük. A moszkvai kormányfői tárgyaláson is ezt tettük. Noha a szóban forgó tárgyalások nem hoztak áttörést, rendkívül hasznosak voltak az álláspontok nyílt és őszinte megismertetése szempontjából". A külügyminiszter válaszában kitér a kereskedelmi kapcsolatok alakulására is.Oroszország a 4. legnagyobb gazdasági partnere Magyarországnak, az EU-n kívüli partnerek közül pedig a második. A kétoldalú áruforgalom 2008-ban rekord értékű volt, elérte a 14 milliárd dollárt. Noha a 2009-ben a forgalom - alapvetően a válság miatt - közel 40 százalékkal visszaesett, 2010 első nyolc hónapjában éves összehasonlításban már 33 százalékkal nőtt.
A kölcsönös tőkebefektetések terén Magyarország lát lehetőséget a bővülésre. A becslések szerint - áll a miniszteri válaszban - a magyar gazdaságba eddig mintegy hárommilliárd dollár orosz tőke áramlott, míg az Oroszország területén megvalósított magyar befektetések értéke meghaladja a kétmilliárd dollárt. A külügyminiszter szerint Magyarország európai uniós elnöksége több feladatot, de több lehetőséget is jelenthet az EU és Oroszország közötti együttműködés és kapcsolati rendszer "konzisztensebb, rugalmasabb működtetését illetően". Moszkva is több alkalommal jelezte, számít a magyar EU-elnökség kezdeményezőkészségére az EU-orosz kapcsolatok dinamizálása terén. A magyar elnökség időszaka alatt várhatóan "markánsabban" kerülnek napirendre a vízumkönnyítési tárgyalások, az általános vízummentesség és Oroszország csatlakozása a WTO-hoz, a Kereskedelmi Világszervezethez.
Magyarország fontosnak tartja a Visegrádi országok és Oroszország kibontakozó együttműködését - Ennek tartalmassá tételéhez V4+Oroszország információs-módszertani kabinet működtetését tervezik a Nyíregyházi Főiskola Kelet- és Közép-európai Központjának, valamint az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének bázisán - írja Szabó Vilmos szocialista parlamenti képviselőnek válaszolva Martonyi János külügyminiszter. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter legutóbb 2011. január 17-én tárgyalt Moszkvában. A minisztérium szerdán a hétfői megbeszélésekről azt közölte, hogy a miniszter tárgyalásokat folytatott az atomenergetikai és a pénzügyi együttműködésről Szergej Kirijenkóval, a ROSZATOM vezérigazgatójával, illetve Dmitrij Pankin pénzügyminiszter-helyettessel. A tárgyalásokra a 2010. november 30-ai miniszterelnöki találkozón megállapodottaknak megfelelően került sor.
