Magyarország nem Görögország - vagy már késő ezt kimondani?
A számok nem erről tanúskodnak - olvasható a tekintélyes amerikai napilap Londonból keltezett vasárnapi cikkében. A magyar költségvetési hiány nagyjából fele a görögnek. Az euróövezeten kívül fekszik, így nyomás esetén, devizája, a forint leértékelésével lendíthet az exporton. Legfőképpen pedig egy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támogatott gazdasági átalakítás közepén van, szükség esetén további 2 milliárd dollárt hívhat le.
Ez azonban nem akadályozta meg azt, hogy magas rangú magyar tisztviselők "politikai töltetű nyilatkozatai" nyomán mély zuhanás történjen a világ pénzügyi piacain pénteken - írta a szerző. A hátterében valószínűleg az húzódik, hogy Orbán Viktor, az újonnan megválasztott jobbközép miniszterelnök - akárcsak más európai vezetők - számára szinte lehetetlennek bizonyul egyszerre két nagyon eltérő érdeknek megfelelni.
Az egyik oldalon az elégedetlen választók állnak, akik nem akarják, hogy fizetésük és juttatásaik csökkenjenek, a másik oldalon pedig az Európai Unió, az IMF és a kötvénybefektetők vannak, akik viszont további megszorító intézkedéseket követelnek - írta a lap. Ezzel párosul a cikk szerzője szerint az európai gazdaságok egyre jobban stagnáló állapotának dilemmája. Az euróövezet gazdaságai az első negyedévben mindössze 0,2 százalékkal növekedtek, ez a vezető gazdaságok sorában a legrosszabb, még az alvó japán gazdaságénál is gyengébb adat.
Ha az európai gazdasági kilábalást kioltják az adóssággondok, ez a világgazdaság egészére veszélyt jelent. Ezt tükrözi Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszternek a fejlődő és feltörekvő országokat tömörítő G20 csoporthoz intézett legutóbbi üzenete, amelyben aggodalmát fejezte ki Japán és Európa várható gyenge belső kereslete miatt. A The New York Times rámutatott: ebben a szélesebb összefüggésben - az euróövezet, Nagy-Britannia és Kelet-Európa várható lassúbb növekedési ütemének kilátásával - kell szemlélni a magyar kormányzati tisztviselők "gyújtó hatású nyilatkozatait".
Szijjártó Péter kormányszóvivő azt mondta, a magyar gazdaság nagyon súlyos állapotban van, és az államcsőd lehetőségét sem zárta ki. Kósa Lajos, a kormányzó Fidesz alelnöke és más tisztviselők pedig figyelmeztettek: Magyarországot görög típusú válság fenyegeti. A magyar kormány a hétvégén igyekezett arról biztosítani a megdöbbent hazai és külföldi befektetőket, nincs csődközeli helyzet, a kormány igyekszik tartani a GDP 3,8 százalékát kitevő hiánycélt.
A The New York Times kiemelte: a görög hasonlat hazai viszonylatban politikai előnyökkel járhat, egyrészt felkészítheti a lakosságot a keményebb kiadáscsökkentésekre, másrészt javíthatja alkupozícióját az adócsökkentési ígéretek és a növekedést öszöntönző lépések tekintetében. Ez a politikai megtévesztési taktika azonban visszafelé sülhet el: a befektetők menekülhetnek a forinttól és elfordulhatnak a költségvetési deficit finanszírozásától (a legutóbbi államkötvény-aukciókon már nagyon gyenge kereslet mutatkozott).
