Magyarország növelte exportját Kínába és befektetőket vár Záhonyba
Magyarország a válság ellenére növelte exportját Kínába és Kína Magyarországra irányuló exportja is kisebb mértékben esett vissza, mint a kivitele általában - tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, hangsúlyozva, hogy a kétoldalú kereskedelemben az egyensúly javult.
A kínai statisztikai adatok szerint a forgalom 6,8 milliárd dollár volt, amiből 1,2 milliárd dollár a magyar export értéke. Az export túlnyomó részét még mindig a magyarországi nagy multinacionális vállalatok adják, de már jelentős üzleteket kötöttek magyar középvállalatok is, tisztán magyar projektekre. A vegyes bizottság kínai tagjai pozitívan értékelték, hogy nyitottak vagyunk a kínai befektetők fogadására és vezető közép-kelet európai befektetési célországként tekintenek ránk - mondta Mester Zoltán.
Az ülésen elhangzott az is, hogy a kínai kormány támogatja A Sinopec és a MOL együttműködését, közös fellépését harmadik országban, s a kapcsolatok szorosabbra fűzését javasolták a megújuló energiát hasznosító fejlesztésekben, környezetvédelmi programokban. Magyarország várja a kínai befektetőket Záhony térségébe, ahol logisztikai szolgáltatásokat kínál nekik. Mester Zoltán megemlítette, hogy tavaly 1,7 milliárd forintos támogatással 4,5 milliárd forintos befektetés történt a záhonyi körzetben.
"Átadtunk a partnereinknek egy kínálati projekt-listát és a kínai kereskedelmi minisztérium (MOFCOM) még a hétfői napon feltette a honlapjára" - számolt be az államtitkár, példaként említve, hogy ezen egyebek mellett környezetvédelmi, vegyipari befektetési lehetőségeket és ipari parkok létrehozásának terveit sorolják fel. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy kínai részről milyen kérések, illetve ajánlatok hangzottak el, Mester Zoltán elmondta: a kínai fél felvetette a vízumkiadás megkönnyítésének kérdését üzletemberek utazásával összefüggésben.
A válasz így szólt: "Magyarország a nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével igyekszik felgyorsítani vízumügyekben a döntéshozatalt". Kína készségét fejezte ki a kétoldalú kereskedelmi forgalmat még erőteljesen jellemző aránytalanság enyhítésére, s felajánlotta, hogy magára vállalja egy regionális közvetítő szerepét. Ez azt jelentené, hogy a térségből a Kínában eladhatónak tartott magyar termékek, szolgáltatások, technológiák összegyűjtése, közvetítése és képviselete, exportja révén a magyar vállalkozók üzleti lehetőségekhez, helyzeti előnyhöz juthatnának. "Kína több területen nem képes lefedni belső fogyasztását, s az országot potenciálisan érdeklő termékeknek, szolgáltatásoknak, technológiáknak hajlandó ingyenes megjelenést biztosítani" - mondta még a vegyes bizottság magyar társelnöke. Mint megtudták, Sanghajban a végéhez közeledik egy 43 ezer négyzetméteres csarnok építése, ahová "házhoz jöhet" és bemutatkozhatnak majd a Kínában piacot kereső termékek és gazdáik.
Mester Zoltán beszámolt arról is, hogy a vegyes bizottság 16. ülésén a felek megerősítették, hogy Magyarország Kína számára a közép-kelet európai térségben a második legfontosabb partner, míg Kína Magyarország számára a legfontosabb Európán kívüli kereskedelmi partner. A vegyes bizottság ülésén – Mester Zoltán delegációjában - jelen volt még Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Huszty András, a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízott, Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója, valamint Kovacsics Iván a magyar-kínai kereskedelmi kamara elnöke.
