Mandátumhoz jutás a területi választókerületekben
Az áprilisi országgyűlési választáson három "ágról" juthatnak mandátumhoz a képviselők: egyéni választókerületből, területi listáról vagy országos listáról. Az első fordulóban a választópolgárok két külön szavazólapon adhatják le voksukat: egyrészt voksolhatnak arról, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van).
A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Az első fordulóban választópolgárok tehát szavazhatnak a területi (megyei vagy fővárosi) listára. A 20 területi választókerületben összesen 117 listát állítottak a pártok.
Mind a 20 területi választókerületben tudott listát állítani a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP és az MSZP. Az MDF-nek 17, a Civil Mozgalomnak 9, az MSZDP-nek és a Munkáspártnak 4-4, a MIÉP-nek 2, az Összefogás Pártnak 1 területi listája van. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, azonban itt is feltétel, hogy az első fordulóban a választópolgároknak több mint fele voksoljon.
Ha az első fordulóban minden területi lista vonatkozásában teljesül az érvényesség feltétele, akkor megállapítják, melyik listára hányan szavaztak, ezeket országosan összesítik és megállapítják az összes szavazat 5 százalékát, ez az úgynevezett "küszöb". Az ezt el nem érő pártok sem a területi listán, sem az országos listán nem szerezhetnek mandátumot.
Ezután a területi választási bizottság kiosztja a megyében megszerezhető mandátumokat a "küszöböt" átlépő pártok között az úgynevezett Hagenbach-Bischoff formula szerint. Előbb összesítik a megyében leadott összes érvényes szavazatot, amit elosztanak a megyében szerezhető mandátumok eggyel növelt számával, s ez lesz az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám.
Ezután minden egyes lista megyében leadott szavazatát el kell osztani ezzel az osztással kapott számmal. Ahányszor megvan ez a lista szavazatainak számában, a párt annyi mandátumot kap. Ha így nem sikerül kiosztani a megyében az összes mandátumot, megállapítják az osztó kétharmadát is. Ha ezt elérte valamelyik lista, az megkapja az első körben ki nem osztott mandátumot.
Ha a párt így, a szükséges szavazatok kétharmadával jutott mandátumhoz a területi listán, a hiányzó egyharmadnyi szavazatot (a különbséget) vissza kell pótolnia az országos lista szavazataiból, így ezeket abból levonják. Ha a területi választókerületben még ezek után is maradt betöltetlen mandátum, azt majd az országos listán, a töredékszavazatok alapján osztják ki.
Ha valamelyik megyében 50 százaléknál kisebb a részvétel az első fordulóban, ott a listás választáson is lesz második forduló; ezen minden lista indulhat, amely indult az első fordulóban. A második fordulóban már csak 25 százalékos részvétel az érvényesség feltétele, és csak akkor lehet megállapítani a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt - és így a többi megyében is a mandátumokat -, ha minden megyében érvényes a szavazás.
A pártok nemcsak önállóan állíthatnak listát az országgyűlési választáson: lehetőségük van közös lista állítására is. Közös lista állítása esetén a választópolgárok a közös jelölőszervezetre adhatják le voksukat, és így nem derül ki, hogy a választó a közös lista mely pártjára voksolt. Nem kaphat mandátumot az a közös lista (két párt együttműködése esetén), ha nem kapták meg az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább 10 (2x5) százalékát.
