Már szeptemberben elkezdheti a szigorítást a Fed - elemzők

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató csoport, a Barclays befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát.
    

Csütörtökön ismertetett legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi kötvénybefektetőknek, hogy mikortól várják a Fed havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programjának kivezetését.
    

Az abszolút többség, 54,5 százalék a szeptemberre valószínűsíti a Fed által a reálgazdaságba juttatott likviditás csökkentésének kezdetét, és mindössze 9,1 százalék számít arra, hogy a Federal Reserve csak 2014-ben kezd hozzá a program leépítéséhez.
    

Arra a kérdésre, hogy a makrogazdasági alapmutatókhoz mérve hogy ítélik meg az irányadó tízéves amerikai kincstárjegy 2,5 százalék felett járó hozamát, szintén az abszolút többség, 51 százalék "valamelyest", vagy "nagyon" magasnak tartotta ezt a hozamszintet.
    

A Barclays egy néhány nappal korábbi - a ház globális befektetői ügyfélkörében elvégzett - vizsgálata szerint az intézményi befektetők zöme arra számít, hogy a tízéves amerikai kincstárjegy 2,5 százalék feletti hozamszintje esetén tartós portfolió-kiáramlás indulhat el a felzárkózó piacokra szakosodott kötvényalapokból, tekintettel a szűkülő hozamelőnyre.
    

A cég intézményi befektetési klienseinek legnagyobb egyedi véleménycsoportja - 43 százaléka - éppen ezért az amerikai kincstárjegyhozamok emelkedését nevezte a felzárkózó gazdaságok legfőbb jelenlegi piaci kockázati tényezőjének.
    

Ben Bernanke, a Federal Reserve elnöke a múlt héten egyenes utalást tett arra, hogy a Fed még az idén hozzákezdhet a gazdaságélénkítő likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez, 2014 közepére pedig le is állíthatja a mennyiségi enyhítési ciklust, ha azt az amerikai gazdaság állapota lehetővé teszi.
    

Bernanke szavait jelentős eladási hullám követte a felzárkózó térség piacain, ezek a  gazdaságok ugyanis a Federal Reserve és a világ többi vezető jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű monetáris enyhítés legfőbb haszonélvezői között voltak. A pénzügyi válság óta a piacra zúdított - elemzői kimutatások szerint globálisan eddig mintegy 12 ezer milliárd dollárnyi - pótlólagos jegybanki likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe.
    

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak csütörtöki helyzetértékelése szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a Fed mennyiségi enyhítési ciklusának várható leépítése rendszerszintű pénzügyi válságot okoz a felzárkózó térségben.
    

A cég szakérői közölték, hogy a Capital Economics több összetevőből kidolgozott saját gazdasági kockázati indexe (CERI) - amely nullától 10-ig terjedő skálán méri a vizsgált gazdaságokat fenyegető kockázatok mértékét - csaknem mindegyik felzárkózó gazdaság esetében a kritikusnak tekintett 7-es érték alatt van.
    

A ház módszertana alapján a 7-es CERI-index hozzávetőleg 60 százalékos esélyt jelent arra, hogy az adott gazdaság recesszióba süllyed, és 30 százalékos eséllyel jelzi a két éven belül kialakuló pénzügyi válság kockázatát.
    

A részvény- és devizapiaci reálárfolyamok, a magánszektor hitelellátása, a külkereskedelmi egyenleg és a rövid lejáratú külső adósságállomány figyelembevételével összeállított CERI-index júniusi értéke a Capital Eonomics szakelemzői által vizsgált 28 felzárkózó gazdaság közül csak Venezuelában haladja meg jelentősen a kritikus 7-es szintet. A Capital Economics megítélése szerint a venezuelai gazdaságban valós kockázat a fizetésimérleg-válság kialakulása a következő két évben, főleg akkor, ha esnek az olajárak. A cég grafikus kimutatása szerint Magyarország esetében az átfogó CERI kockázati mutató jelenleg nem éri el a 2-es értéket. (MTI)