Mazars: itt a NAV útmutatója a transzferár adatbázisok használatához

A transzferár dokumentációs kötelezettséget előíró 32/2017. NGM Rendelet értelmében a helyi dokumentum kötelező tartalmi eleme az összehasonlító elemzés. A hazai transzferár szabályozás bevezetése óta első alkalommal jelentetett meg a NAV konkrét útmutatást a transzfer specifikus adatbázisok használatával kapcsolatban, elkerülendő az adóhatósági ellenőrzések során már több esetben kialakuló vitás helyzeteket. Ezek kiküszöbölése indokolta, hogy a szakmai egyeztetések során kapott javaslatokat is figyelembe véve a NAV bemutassa azokat a hazai és nemzetközi gyakorlatban alkalmazott standard adatbázis-kutatási lépéseket, amelyeket követendőnek tart, ha a választott transzferár-képzési módszerből adódóan vállalati szintű beszámoló-adatokat tartalmazó adatbázisok használata indokolt és szükséges.

„Üdvözlendő, hogy az adózók kapaszkodót kaptak az adatbázis-kutatások helyes elkészítéséhez, egyben remélhető, hogy a NAV az ellenőrzések során is egységes szakmai álláspontot képvisel majd ebben a kérdésben. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a felvázolt lépéseket a konkrét, egyedi ügyre a tényállást figyelembe véve megfelelően kell igazítani.” – hívja fel a figyelmet Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

Hozzátette: Például, a tapasztalatok alapján számos országban, illetve iparágban korlátozottak az elérhető összehasonlító vállalati szintű adatok elérhetősége, így ésszerű mértékű rugalmasság elvárható és indokolt.

Az adatbázis-kutatás lépései

1. A megfelelő földrajzi terület kijelölése

Egyoldalú transzferár képzési módszer használata esetén ki kell választani a vizsgált felet, amelynek a szempontjából levezethető a szokásos piaci díjazás. Ezzel összhangban, a vizsgált fél piaci környezetével egyező vagy ahhoz hasonló makrogazdasági feltételű földrajzi területen működő összehasonlítható társaságokat javasolt kiválasztani. Tehát amennyiben a vizsgált fél nem Magyarországon működik, úgy kifejezetten külföldi összehasonlító vállalkozások azonosítása indokolt.

Magyar székhelyű vizsgált fél esetén első körben magyar vállalatok azonosítása elvárt. Ha azonban nem található megfelelő mennyiségű hazai társaság, akkor a földrajzi feltételt bővíteni kell: első körben a V4/V6 országokra, ezt követően a kelet-európai régió EU-s tagállamaira, majd a közép- és kelet-európai régióra. Ha még ez sem elegendő, akkor az Európai Unió tagállamaira történhet a kiterjesztés. Utóbbi esetben a keresés kiegészíthető akár az EFTA-államokkal (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), legvégső esetben pedig akár világszintre is kiterjeszthető a kutatás.

A gyakorlat alapján a kizárólag Magyarországra vagy a régiós országokra fókuszáló keresések nem eredményeznek elegendő számú találatot, a fentiekkel összhangban tehát olyan adatbázis használata indokolt, amelyben világszintű vagy legalább európai szintű vállalati adatok érhetők el.

2. A függetlenségi kritérium beállítása

A lépés célja, hogy bizonyosan független társaságok adatai kerüljenek az elemzésbe. A magyarországi kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok figyelembevételével, a keresésben a tulajdonosok részesedését 50 százalékban kell korlátozni.

Ez a gyakorlatban azt is eredményezi, hogy ha egy vállalatcsoport a kereséseket központilag készíti el és a legtöbb európai országban alkalmazandó 25 százalékos tulajdoni korlátozást állít be, akkor az a keresés nem feltétlenül lesz elfogadható Magyarországon.

3. További jelentős lépések

A NAV által hangsúlyozott további lépések a megfelelő tevékenységi kör (TEÁOR/NACE kódok) kiválasztására, a pénzügyi adatok elérhetőségére, illetve az aktívan működő társaságok kiválasztására irányulnak.

„A NAV egy korábbi publikációja szerint a tőzsdén jegyzett cégek konszolidált beszámolói nem tekinthetők független adatnak, így az összehasonlító elemzés során nem használhatók. Azonban, ha a vizsgált fél olyan országban működik, ahol kizárólag az ilyen típusú társaságoknak van beszámoló közzétételi kötelezettségük (pl. Egyesült Államok), úgy az adózónak nem is lenne lehetősége abból az országból összehasonlító vállalatokat azonosítani. Így ezt a kérdést is egyedileg, megfelelő szakmai érvek mentén érdemes kezelni.” – tette hozzá a Mazars adópartnere.

A kézi szűrés

Az adatbázisok automatikus keresési funkcióinak használata után kézi szűrést kell végezni az összehasonlításba bevont társaságok mintáján. A kézi szűrés során a társaságok weboldalai és más internetes források felhasználása során meg kell erősíteni, hogy az összehasonlításba bevett társaságok ténylegesen függetlenek, illetve, hogy tevékenységük valóban összehasonlítható a vizsgált tevékenységgel. Továbbá, a kvalitatív kutatás során indokolt kizárni a tartósan veszteséges vállalatokat is.

A gazdasági válság és az összehasonlító elemzés kapcsolata

Annak eldöntésére, hogy ténylegesen szükséges-e a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válság okán különböző megközelítésű összehasonlító elemzések alkalmazása, fel kell mérni az adott iparág helyzetét, tisztában kell lenni az érintett kapcsolt vállalkozások által ellátott funkciókkal, kockázatokkal, eszközökkel, a funkcionális karakterizációval. Összefoglalva, indokolni szükséges, hogyan hat a vállalkozásokra – amennyiben hat egyáltalán – a válság.

Ehhez az OECD által közzétett a „Covid–19 pandémia transzferár-következményeiről szóló iránymutatás” című dokumentum áttekintése javasolt. Azt viszont egyértelműen kiemeli a NAV, hogy a mostani helyzet nem összevethető a 2008-ban kezdődött pénzügyi válsággal.