Megemelte a bírák és ügyészek illetményét az Országgyűlés
A képviselők 132 igen, 4 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett hagyták jóvá az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló, ki nem hirdetett jogszabályt. Igennel a Fidesz és a KDNP szavazott, a Jobbik képviselő tartózkodtak, az LMP-sek pedig nemmel szavaztak, a szavazáson nem vett részt az MSZP és a Párbeszéd, a DK-frakció távol maradt a parlamenti üléstől.
Áder Jánost azt követően küldte vissza a múlt héten elfogadott törvényt, hogy a parlament nem fogadta el a törvényalkotási bizottság összegző módosító indítványát, amely több, megalapozott kifogást orvosolt volna. Az államfő szerint a törvény kiemelt célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes, és az alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása, ami feltétlenül igényli az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülését, ezt azonban az elfogadott jogszabály nem teszi lehetővé.
Varga Judit igazságügyi miniszter korábban azt mondta, a bírák és ügyészek illetményemelése - amelyet most rendeztek a törvényben - három ütemben valósul meg. 2020-ban a bírák fizetése átlagosan 32 százalékkal, az ügyészeké 21 százalékkal nő, így jövőre már azonos a két igazságszolgáltatási hivatásrend illetménye. Ezt követően pedig az illetményalap emelésével, a bírák és ügyészek bére azonos mértékben 2021-ban 12 százalékkal, 2022-ben pedig 13 százalékkal növekszik - ismertette.
A törvény szerint a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói illetményalap - 2020-ban 453 330 forint - hétszeresét, közel 3,2 millió forintot vihet haza havonta.
A beosztott bírák és ügyészek illetményemelését a pótlékok, valamint fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok módosításával valósítják meg.
A jövő évi költségvetés szerint a bírói és az ügyészi illetményalap azonos mértékű.
Már a múlt héten elfogadott jogszabály is tartalmazta, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek, a jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni. A közigazgatási pereket lefolytató törvényszékek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével.
A jövőben tehát csak a járásbíróságok, a törvényszékek, az ítélőtáblák és a Kúria ítélkezik.
A járási hivatali döntésekkel szemben a fellebbezés helyett közvetlen bírói utat biztosították. Az alperes közigazgatási szervnek az iratokat a felügyeleti szervén keresztül kell a bírósághoz eljuttatnia, de ilyenkor lehetősége lesz a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslására.
A jogszabály szerint a bíróságok a jövőben kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. Indoklással lehetőség lesz eltérni a jogértelmezéstől a bírónak, és az eltérést is lehet vitatni a feleknek rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközökkel, valamint ha már nem áll rendelkezésére több jogorvoslati eszköz, jogegységi panasszal.
A jogegységi panasz esetén a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára.
Az Alkotmánybíróvá választott bírók nem veszítik el bírói tisztségüket, megbízatásának ideje alatt a bírói szolgálati viszonyuk szünetel. Új rendelkezés az is, hogy az az alkotmánybíró, aki megválasztása előtt nem viselt bírói tisztséget, kérheti a köztársasági elnöktől bíróvá történő kinevezését, ha megfelel a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek.
Biztosították annak lehetőségét is, hogy a közhatalmat gyakorló szerv alkotmányjogi panasszal fordulhasson az Alkotmánybírósághoz, ha a bíróság döntése az alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az alaptörvénybe ütközően korlátozza.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?
