Megjelent a maffia a gabonakereskedelemben?
2009. 06. 20. 10:35
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, Jakab István szerint maffiajellegű gabonakereskedelem folyik az országban, ugyanis míg néhány héttel ezelőtt egy tonna gabonáért 35-40 ezer forintot ígértek a felvásárlók, most 22 ezer forintot adnak érte. (ProfitLine.hu)
Jakab István pénteken, Algyőn, a Magosz Csongrád Megyei Szövetségének elnökségi ülése után az MTI-nek azt mondta: a gabonafelvásárlási ár csökkenése mellett az állami termőföldek értékesítése is téma a gazdák között, komoly gondot jelent a súlyos aszály, valamint az utóbbi napok szintén nagy kárt okozó jégverése is – mondta. A Magosz elnöke szerint jelentős területű, állami tulajdonban levő föld értékesítését tervezik, valamint 2016-2017-ben lejáró bérleti szerződéseket hosszabbítanak meg most újabb húsz évre. A lehető legjobb megoldás szerinte az, amit Bács-Kiskun, illetve Komárom-Esztergom megye önkormányzata már felvetett, azaz, hogy felvásárolja a földeket a nemzeti földalaptól, és aztán bérbe adja termelésre vagy eladja helyi termelőknek. Az aszályról szólva elmondta: a gazdák határozottan kiállnak amellett, hogy a kárenyhítési alapot töltsék fel és nyissák is meg. Kispál Ferenc, a Magosz Csongrád megyei vezetője az MTI-nek elmondta: a megyében elsősorban a gabona helyzete aggasztó az aszály miatt. Csaknem ötven százalékos az aszálykár. A tavaszi gabonák közül van, amelyik ki sem kelt. A kukoricánál és napraforgónál talán nem lesz nagy probléma, mivel az utóbbi napok néhány milliméteres csapadéka beindította a növényt. A másik óriási gond a megyében a tejtermelés helyzete. Az önköltség 70-80 forint körül van, de csak 57 forintot adnak literenként a tejért a felvásárlók. Ezért a Csongrád megyei gazdák jelezték, hogy ha nem javul a helyzet hamarosan vágóhídra viszik állataikat – mondta Kispál Ferenc.
Jakab István pénteken, Algyőn, a Magosz Csongrád Megyei Szövetségének elnökségi ülése után az MTI-nek azt mondta: a gabonafelvásárlási ár csökkenése mellett az állami termőföldek értékesítése is téma a gazdák között, komoly gondot jelent a súlyos aszály, valamint az utóbbi napok szintén nagy kárt okozó jégverése is – mondta. A Magosz elnöke szerint jelentős területű, állami tulajdonban levő föld értékesítését tervezik, valamint 2016-2017-ben lejáró bérleti szerződéseket hosszabbítanak meg most újabb húsz évre. A lehető legjobb megoldás szerinte az, amit Bács-Kiskun, illetve Komárom-Esztergom megye önkormányzata már felvetett, azaz, hogy felvásárolja a földeket a nemzeti földalaptól, és aztán bérbe adja termelésre vagy eladja helyi termelőknek. Az aszályról szólva elmondta: a gazdák határozottan kiállnak amellett, hogy a kárenyhítési alapot töltsék fel és nyissák is meg. Kispál Ferenc, a Magosz Csongrád megyei vezetője az MTI-nek elmondta: a megyében elsősorban a gabona helyzete aggasztó az aszály miatt. Csaknem ötven százalékos az aszálykár. A tavaszi gabonák közül van, amelyik ki sem kelt. A kukoricánál és napraforgónál talán nem lesz nagy probléma, mivel az utóbbi napok néhány milliméteres csapadéka beindította a növényt. A másik óriási gond a megyében a tejtermelés helyzete. Az önköltség 70-80 forint körül van, de csak 57 forintot adnak literenként a tejért a felvásárlók. Ezért a Csongrád megyei gazdák jelezték, hogy ha nem javul a helyzet hamarosan vágóhídra viszik állataikat – mondta Kispál Ferenc.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.
Nem csak előnyökkel jár a svédasztal: a Nébih az élelmiszerbiztonsági kockázatokra figyelmeztet
A svédasztalos, azaz szabadszedéses vagy önkiszolgáló menzarendszer alkalmazásakor az élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése, a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása és az ételpazarlás megelőzése is kiemelt figyelmet kíván - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai, MTI-nek küldött közleményében.
Amikor a szervezet jelez – mit tehetünk ödéma esetén?
Az ödéma nem más, mint a szervezet egyes területein kialakuló folyadékfelhalmozódás. Ez a felesleges vízmennyiség a szövetek közé szivárog, így jön létre a jól ismert duzzanat. Megjelenhet helyileg – például csak a bokán vagy a kézen –, de akár az egész testet is érintheti. A folyadék „elbújhat” a bőr alatt, az izmok között, ízületek körül vagy akár mélyebb szövetekben is.
Megugrott a Bitcoin árfolyama a vártnál gyengébb inflációs adatok hatására
A PPI-csökkenés felfelé húzta a kriptót, de a bikák még nem dőlhetnek hátra. A hét közepén közzétett, vártnál gyengébb amerikai termelői inflációs adatok hatására megugrottak a kriptovaluták árfolyamai. A Bitcoin 113 000 dollár fölé kapaszkodott, de a szakértők szerint a bikapiacnak még koránt sincs vége. A holnapi nap kulcsfontosságú lesz: jön a fogyasztói inflációs jelentés, ami akár új irányba is mozdíthatja a piacot.
Szeptemberi vihar a kriptopiacon: újra lecsap a volatilitás, de az intézmények már készülnek
2025 szeptembere nem hazudtolta meg a múltat: ismét megérkezett a kriptopiaci ingadozás, amely idén a tokenzárásokkal és az intézményi aktivitás fokozódásával karöltve borzolja a kedélyeket. A Bitcoin és más vezető kriptovaluták értéke hullámvasúton mozog, miközben a befektetők és cégek minden eddiginél jobban fókuszálnak az eszközök védelmére és a stratégiai alkalmazkodásra.
Az XRP emelkedésére számítanak, a FleetMining felhőbányászati megoldása pedig alacsony belépési küszöbbel és stabil hozamokkal kínál új modellt.
A Bloomberg elemzői szerint 95% az esély arra, hogy jóváhagyják a Ripple (XRP) ETF-et, és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) várhatóan októberben hozza meg döntését. Bár a stabilcoin-piac gyors növekedést mutat, az XRP valódi eszközökön (real-world assets – RWA) alapuló alkalmazása elmarad versenytársaitól, jelenleg csupán 2%-os arányt képvisel.
