Megkezdődött a kampánycsend Szlovákiában
A kampánycsend a szavazás előtt negyvennyolc órával lépett életbe, és urnazárásig, vasárnap este tíz óráig tart, és addig új közvélemény-kutatások sem hozhatók nyilvánosságra.
A második fordulóban két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisok jelöltjére, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok 40,57 százalékát szerezte meg, és a szavazatok 18,66 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatásával indult. Az államfőválasztás első fordulójában a részvételi arány enyhén meghaladta az utolsó három ilyen voksolás átlagát, 48,74 százalékos volt.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A második fordulóba bejutó jelöltek a kampány utolsó napjaiban több médiavitán is részt vettek. Több külpolitikai vonatkozású téma is terítékre került, egyebek mellett szó volt az Oroszországot sújtó európai uniós szankciókról, valamint Magyarország és Lengyelország viszonylatában a jogállamiságról. Az előbbi témával kapcsolatban Caputová kifogásolta, hogy a kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt házelnök, Andrej Danko "gyakran" látogat Oroszországba. Sefcovic ellenben úgy vélekedett, hogy Oroszországra nem fenyegetésként kell tekinteni. Rámutatott arra, hogy a Moszkvát sújtó szankcióknak a szlovákiai lakosság is kárát látja. Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban az ellenzéki liberálisok jelöltje úgy vélekedett, hogy jogosak a jogállamiság működésével kapcsolatos kétségek. A korábban az Európai Bizottság alelnöki posztját betöltő Sefcovic ellenben elképzelhetetlennek nevezte, hogy az EU a párbeszéd folytatása helyett az uniós támogatások leállításával próbálkozzon. Leszögezte: a visegrádi együttműködés megtartása prioritás.
A kampányt Andrej Kiska szlovák államfő és Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerda esti beszédei zárták, amelyet közvetített a szlovák köztévé. Bár mindketten elsődlegesen a választási részvétel fontosságát hangsúlyozták, egyaránt tettek burkolt utalásokat arra, hogy melyik jelölt győzelmét részesítenék előnyben.
"A közvetlen választás szabadságot és mandátumot ad az elnöknek arra is, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel a kormánynak" - mondta a korábban nyíltan Caputová mellett kampányoló Kiska, aki a tavaly tavaszi belpolitikai válság idején határozottan az akkori Fico-kormányzat ellen foglalt állást, és előrehozott választásokra tett javaslatot.
Pellegrini ugyanakkor a társadalmi megbékélés megteremtésének fontosságát emelte ki, utalva arra, hogy az elmúlt években Kiska és a kormány politikai szembenállása rendkívül elmélyítette a társadalmon belüli megosztottságot. A szlovák kormányfő a liberális jelölt jelentős médiahátszelére, ugyanakkor politikai tapasztalatainak hiányára célozva leszögezte: amikor az ország érdekeit kell megvédeni "már nem segítenek a névtelen tanácsadók és a marketing."
A legutolsó, a múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás a választás második választási fordulóban Zuzana Caputová győzelmét valószínűsítette Sefcoviccsal szemben, 60,5 százalékos eredménnyel 39,5 százalék ellenében. Bár a szlovák elnökválasztások történetében soha nem volt még 20 százalékpontos különbség a továbbjutók eredményei között, a második fordulóra mégsem lehet teljes bizonyossággal lefutottként tekinteni. Elemzők szerint ennek főként az az oka, hogy az első körben a harmadik, illetve a negyedik helyen végzett jelöltekre - a pozsonyi sajtó által többnyire "rendszerellenes" jelöltekként jellemzett Stefan Harabínra és Marián Kotlebára - leadott szavazatokat nagyobb eséllyel Sefcovic szerezheti meg. Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy Harabín és Kotleba szavazói milyen arányban járulnak majd az urnákhoz a második fordulóban. Sem Kotleba, sem Harabín nem árulta el, hogy a továbbjutók bármelyikét is támogatná.
