Meglepő, de nem a betörőktől kell a legjobban félteni a lakást
A K&H Biztosító egy korábbi, online felmérése szerint az internetezők körülbelül kétharmada szenvedett már lakáskárt. Leggyakrabban üvegkár keletkezett, illetve beázás vagy csőtörés történt. A panellakásban élőknél jellemzően a beázás fordul elő, míg a családi házban üvegkár és villámkár a leginkább jellegzetes káresemény. Érdemes erre akkor is gondolni, amikor egy hosszú hétvégére elutazik a család. Bár a legtöbben a betöréstől félnek ha elutaznak, a felmérés szerint ez csak a negyedik leggyakoribb káresemény. Elutazás előtt ellenőrizzük, becsuktunk-e minden ablakot, hiszen a hirtelen feltámadó szél kitörheti az ablaktáblát.
A csöpögő, folyó csapok ellenőrzése, elzárása is nagyon fontos, mivel már néhány órás távollét esetén is eláraszthatjuk a fürdőszobát vagy az alsó szomszédot. „Ha egy társasházi lakásában csőtörés történik, több lakást is súlyosan megrongálhat a kiömlő víztömeg. Ilyen esetben jóval magasabbra rúghat a társasház lakóinak okozott kár mértéke, mint amit a biztosított lakása elszenved. Érdemes számba venni a korábbi évek alatt beszerzett új berendezéseket, bútorokat, sőt, szoftvereket, ugyanis ezekre a vagyontárgyakra is kiterjedhet a lakásbiztosítás. Javasolt évente ellenőrizni, hogy az ingóságokra vonatkozó szerződésben foglalt biztosítási összeg tényleg fedezi-e esetleges pótlásuk vagy javításuk költségét.
###ajanlo_szja###
Ezt nagyon sokan elmulasztják. Általános probléma az ebből fakadó alulbiztosítás, ami legfőképp az ügyfeleknek nem előnyös, hiszen ha nem kértek a mindenkori vagyoni helyzetüknek megfelelő, pontos értékkövetést, vagyontárgyaik esetleges megrongálódása vagy ellopása esetén a kárukat a biztosításuk csak részben fedezi” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. Biztosításkötéskor ezért érdemes pontosan megismerni az alulbiztosítás következményeit és tájékozódni, milyen egyéb helyzetekben nyújthatnak segítséget a konstrukció kiegészítő fedezetei.
