Megosztja a közvéleményt a szerb munkaügyi törvény tervezete
A szerb média keddi beszámolói szerint nagyon megosztott a szerb közvélemény a két törvénnyel kapcsolatban. Míg a parlamenti pártok többsége támogatja azokat, és várhatóan csütörtökön el is fogadja a törvénytervezeteket, addig a munkavállalók jogait féltő szakszervezetek a javaslatok haladéktalan visszavonását követelik, és csütörtökre tüntetést hirdettek a parlament épülete elé. Aleksandar Vucic miniszterelnök szerint ennek a két törvénynek az elfogadása, illetve a kilátásba helyezett reformok végrehajtása elengedhetetlen az ország talpra állítása érdekében.
Kifejtette, hogy augusztus 4-ig, azaz a kormány első száz napjának a leteltéig a fizetéscsökkentéseket leszámítva a miniszterelnöki expozéjában elhangzott minden pontot teljesítik. Mint mondta, az a cél, hogy mandátumának leteltéig megoldódjanak az ország legégetőbb gazdasági problémái. Ehhez azonban a vitatott törvényeket is meg kell hozni. A munkaügyi törvény kapcsán kifejtette: a jogszabály reformjellegét és jelentőségét még egyes ellenzéki pártok is elismerik. Szerinte az új törvény konkrétan megfogalmazza a foglalkoztatottak jogait, ugyanakkor rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, ami elengedhetetlen a beruházások és a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében.
Mint magyarázta: az utóbbi években Szerbiában torz gazdasági rendszer alakult ki, amelyben a munkavállalók legfőbb célja az volt, hogy a közszférában dolgozzanak. Hozzátette: 2005 óta 354 ezer munkahelyet veszített el az ország, főleg a magánvállalatok megszüntetése miatt. Eközben a nyugdíjak összege folyamatosan emelkedett, ami viszont további kiadásokat rótt az országra. Szerbiában a most elindított reformoknak köszönhetően három-négy év múlva javul majd érezhetően az életszínvonal - ígérte Vucic.
A munkaügyi törvény legfontosabb változtatásai az évi szabadság igénylésének egyszerűsítését (fél év helyett már egy hónap után kérhető szabadság), az éjszakai munkáért fizetett bér 26 százalékos emelését, a határozott idejű szerződések idejének meghosszabbítását (egyről két évre), valamint a nők esetében a nyugdíjkorhatár emelését (2032-ig 65 évre) jelentik. Gazdasági elemzők szerint ezek a változtatások növelik majd Szerbia versenyképességét is. Abban a többség egyetért, hogy szükség van különböző megszorításokra és pénzügyi konszolidációra, azok mértékével és ütemével kapcsolatban azonban eltérnek a vélemények. Lazar Krstic pénzügyminiszter éppen azért mondott le múlt szombaton, mert lassúnak tartotta a gazdasági reformok végrehajtásának tempóját.
Krstic a szombati kormányülésen legalább 20 százalékos nyugdíjcsökkentést, valamint a közszférában dolgozók béreinek minimum 15 százalékos csökkentését, illetve legalább 160 ezer közszolgálati dolgozó elbocsátását szerette volna elérni, illetve azt is, hogy az áram árát 30 százalékkal megemeljék. A kormányfő azonban nem volt hajlandó elfogadni ezeket a drasztikus intézkedéseket. A tárcát ideiglenesen átvevő Dusan Vujinovic gazdasági miniszter hétfőn már csak tízszázalékos nyugdíjcsökkentésről beszélt. Egyelőre nem tudni, hogy a szakszervezetek a tiltakozáson túl hogyan reagálnak majd arra, hogy a parlament minden valószínűség szerint elfogadja az új törvényeket, miután nincs sok esély arra, hogy a kormány újabb engedményeket tegyen. (MTI)
