Elfogadták a jogszabályt! A nyugdíj korhatár így alakul a jövőben

A nyugdíjba vonulás időpontja nem csupán az életkortól függ. A szabályozás figyelembe veszi a születési évet, a megszerzett szolgálati időt, a munkával töltött éveket, valamint bizonyos esetekben a gyermekneveléssel és gyermekgondozással járó időszakokat is.

A törvény alapján ezért két azonos életkorú ember nyugdíjjogosultsága között jelentős különbség lehet.

Születési évenként emelkedett a nyugdíjkorhatár

Az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatos emelése több korosztályt érintett. Az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a korhatár még a betöltött 62. életév volt. Az 1952-ben születetteknek viszont már a 62. születésnapjuk után további 183 napot kellett várniuk.

Az 1953-as korosztály nyugdíjkorhatára 63 év, az 1954-ben születetteké pedig 63 év és 183 nap. Az 1955-ben születettek a 64. életévük betöltésével érték el a korhatárt, míg az 1956-os születésűeknél ehhez további 183 nap társult.

Az 1957-ben vagy később születettek általános öregségi nyugdíjkorhatára már a betöltött 65. életév. Ez a rendszer jól mutatja, hogy a korhatár emelését nem egyetlen lépésben, hanem féléves és éves átmenetekkel vezették be.

Húsz év szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz.

A nyugdíjkorhatár elérése önmagában nem elegendő a teljes öregségi nyugdíj megállapításához. Ehhez legalább húsz év szolgálati idővel is rendelkezni kell.

A szolgálati idő azért különösen fontos, mert nemcsak a jogosultságot befolyásolja, hanem közvetve a megállapított nyugdíj összegére is hatással lehet. A nyugdíj előtti pénzügyi tervezés során ezért célszerű ellenőrizni, hogy a hivatalos nyilvántartás valamennyi munkaviszonyt és biztosítási időszakot megfelelően tartalmazza-e.

Tizenöt évvel résznyugdíj járhat.

Azok sem feltétlenül maradnak nyugdíj nélkül, akik nem rendelkeznek húsz év szolgálati idővel. A törvény szerint öregségi résznyugdíjra lehet jogosult az, aki betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett.

A húsz év alatti szolgálati idő tehát nem zárja ki automatikusan az ellátást, de a jogosult csak résznyugdíjat kaphat. Ha valakinek még tizenöt év elismert szolgálati ideje sincs, a bemutatott rendelkezések alapján öregségi nyugdíj nem állapítható meg számára.

Külön szabály vonatkozik a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nőkre

A közismert, gyakran „Nők 40” néven emlegetett lehetőség alapján egy nő életkorától függetlenül teljes öregségi nyugdíjra lehet jogosult, ha legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Fontos azonban, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben azonos a szolgálati idővel.

A negyven évbe beleszámíthatnak a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött időszakok, továbbá bizonyos gyermekvállalási, gyermekgondozási és ápolási ellátások időtartamai. Ilyen lehet például a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve meghatározott ápolási díj folyósításának időszaka.

A negyven évből fő szabály szerint legalább 32 évnek munkával szerzett időnek kell lennie

A kedvezményes nyugdíjhoz nem elegendő pusztán a gyermeknevelési és ellátási időszakok összesítése. Fő szabály szerint legalább 32 év olyan szolgálati idő szükséges, amelyet a jogosult keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egyenértékű jogviszonyban szerzett.

Kedvezőbb feltétel vonatkozik arra a nőre, aki gyermekek otthongondozási díjában részesült, vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti, illetve örökbe fogadott gyermeke után ápolási díjat kapott. Ebben az esetben a munkával megszerzendő idő legalább 30 év lehet.

A nagycsaládos anyák további könnyítést kaphatnak

A törvény külön kedvezményt biztosít azoknak, akik saját háztartásukban legalább öt gyermeket neveltek. Öt gyermek esetén a szükséges keresőtevékenységi idő egy évvel csökken. Minden további gyermek újabb egy év kedvezményt jelenthet, de a csökkentés összesen legfeljebb hét év lehet.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek alapvetően az számít, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt, és a gondozásából rendszeresen legfeljebb napközben került ki.

A nyugdíjjogosultság megítélése tehát összetett számítás. A korhatár mellett a szolgálati és jogosultsági idő pontos összetétele döntő jelentőségű, ezért a nyugdíj előtt állóknak érdemes időben áttekinteniük a hivatalosan nyilvántartott éveiket.