Megrohamozzuk az osztrák munkaerőpiacot?
Az osztrák Iparszövetség (IV) által közzétett felmérésben megkérdezett szakértők nem számítanak nagyszámú magyar munkavállaló hirtelen megjelenésére 2011. május elseje után.
A «bérdömping», vagyis az ausztriai béreket leszorító hatás és a feketemunka kiküszöbölése érdekében viszont fontosnak tartják a szigorúbb ellenőrzéshez szükséges törvényi feltételek megteremtését és a szorosabb együttműködést a munkaügyi ellenőrök, a társadalombiztosítási intézetek és a szakszervezetek között.
A felmérés szerint több magyar vállalkozás jelenik majd meg a szolgáltató szektorban. Ingrid Puschautz-Meidl az IV burgenlandi igazgatója szerint azok a magyar munkavállalók, akik készek voltak Ausztriában munkát vállalni, már régen megtették azt. A szakképzett munkaerő piaca már eddig is csaknem teljesen nyitott volt - mondta. Helene Sengstbratl, az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) tartományi igazgatója is hasonló véleményen van. "Abból indulunk ki, hogy a megfelelő szakképzettséggel rendelkező és kellőképpen mobil munkavállalók már itt vannak" - idézte a szakembert a felmérésről szóló, az IV honlapján közzétett közlemény.
A verseny erősödésével lehet viszont számolni azokon a területeken, amelyeket eddig különösen védtek az európai unió bővítése után bevezetett osztrák átmeneti korlátozások, mint például a szakképzelten munkaerő és az építőmunkások. A szolgáltató szektorban is várható a magyar vállalkozók erőteljesebb megjelenése. A tanulmány készítői 13 szakembert kérdeztek meg a munkaügyi szolgálat, valamint a munkaadói és a munkavállalói szervezetek munkatársai közül.
A felmérés a NetLab osztrák-magyar határon átnyúló munkaerő-piaci együttműködés keretében készült. Az osztrák szociális partnerek a múlt hónapban javaslatot tettek az ausztriai ágazati minimálbérek megfizetésének szigorúbb ellenőrzésének törvényi szabályozására. A javaslatot a kormány is támogatja. Jelenleg a munkavállaló panaszára indulhat ilyen vizsgálat. Ha a javaslat megvalósul, a jövőben a hatóságok hivatalból is ellenőrizhetik a béreket és a munkáltatót akár több ezer eurós - legfeljebb 50 ezer euróig terjedő - bírsággal büntethetik.
