Megszivatta Kelet-Európát Görögország - Nagyobb lett az eurószigor
A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének most kiadott kelet-európai költségvetési elemzése megállapítja: a térségi országok egyikét sem sújtja olyan problémaelegy, mint Görögországot. A ház szerint a kelet-európai eurótagjelöltek vagy magas államadóssággal, vagy magas államháztartási hiánnyal küszködnek, de egyikük sem szenved egyszerre mindkettőtől, ahogy Görögország.
Azoknak, amelyeknek magas a költségvetési deficitjük, alacsonyabb államadósság-rátájuk révén ezt könnyebben elviselik, a magas adósságot görgető kelet-európai gazdaságok pedig nagyobb mértékben szigorították költségvetési politikájukat, mint Görögország - áll az elemzésben. A UBS londoni szakértői szerint fegyelmező erővel hatott a kelet-európaiakra, hogy a piactól már 2008-ban figyelmeztetést kaptak a rájuk leselkedő kockázatokról, ugyanakkor az euróövezet jelentős részében ilyen korlátozó hatás nem érvényesült.
A cég szerint azonban a Görögországban kialakult helyzet egyik következménye az lehet, hogy az euróövezeti országok óvatosabbá válnak a valutaunió keleti bővítésével. A ház londoni elemzői azt valószínűtlennek tartják, hogy ez befolyásolná Észtország jövő januári euróövezeti felvételét, ám az utána következő országok - Magyarország, Lettország, Litvánia - csatlakozására már hatással lehet a nagyobb szigor.
Ezeknek az országoknak a magas államadósság-rátája szolgáltathatja a kifogást ahhoz, hogy ne engedjék be őket az euróövezetbe - áll a UBS elemzésében. Görögország költségvetési és adósságproblémái más nagy londoni házak szerint is megnehezíthetik az euróövezeti tagjelöltek csatlakozását, és vannak citybeli elemzők, akik Észtország jövő januári belépését sem tekintik egyértelműen biztosnak.
A Barclays Capital befektetési csoport nemrégiben kiadott helyzetértékelésében azt írta: a Görögországgal kapcsolatos problémák éppen Észtországnak jöttek nagyon rosszkor, tekintettel arra, hogy a balti köztársaság 2011-ben csatlakozni szeretne az euróövezethez. A ház londoni elemzői szerint Görögország most már erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak - különösen a valutauniós jegybankon (EKB) belül -, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák.
Ez a tábor most erősebb helyzetben lesz azokkal szemben, akik politikai meggondolásból hajlamosak lennének kedvező módon elbírálni például Észtország felvételi kérelmét - állt abban az elemzésben. A Fitch Ratings hitelminősítő minapi londoni elemzése szerint is még mindig fennáll a kockázata annak, hogy az uniós hatóságok elutasítják Észtország euróövezeti felvételi kérelmét, arra hivatkozva, hogy a maastrichti feltételrendszer a "fenntartható" költségvetési és inflációs teljesítményt írja elő.
Az észt eurócsatlakozás jóváhagyása ellen felhozható például az az érv, hogy az észt kormány egyszeri intézkedésekkel csökkentette a 2009-es államháztartási deficitet - állt a Fitch Ratings e hónap eleji londoni elemzésében. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének legutóbbi helyzetértékelésében azt jósolta: az EKB és a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) csak akkor járul hozzá a tagjelöltek csatlakozásához, ha azok "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt.
A GS londoni elemzői szerint egyáltalán nincs napirenden a közép-kelet-európai országok "gyorsított" euróövezeti felvétele, amit a pénzügyi válság csúcspontján több megfigyelő is javasolt. Az új kockázat inkább az, hogy az EU esetleg a csatlakozási feltételek még további szigorítására törekedhet, távol tartva az euróövezettől még azokat a jelentkezőket is, amelyek a jelenleg érvényes kritériumokat teljesítik - állt a Goldman Sachs elemzésében. A ház ugyanakkor elismerte, hogy ez utóbbi lehetőség nyilvánosan még nem merült fel uniós döntéshozói körökben.
