Megszűnik az életbiztosítások adókedvezménye januártól
Az adóhivatal honlapján nem szerepel adat arra nézve, hogy az életbiztosítások után mennyi személyi jövedelemadó (szja) kedvezményt vettek igénybe az érintettek. A sajtóban megszólaló szakértők 800 ezerre teszik a kedvezményt igénybe vevők számát, és 20 milliárd forintnyira a visszaigényelt összeget.
Már a jövő tavasszal esedékes 2009. évi bevallásnál is szűkebb lesz a kedvezmény, ugyanis 2009-ben az életbiztosítások utáni kedvezmény már része az összevont kedvezményalapnak, és többféle kedvezmény igénybevétele esetén is összesen maximum 100 ezer forintot lehet visszaigényelni. Az idei kedvezmény-szabályok lényege, hogy csak olyan, legalább 10 éves életbiztosítások éves díja számít be a kedvezménybe, amelyeknél a baleseti és betegségi kockázat nem több mint a díj 10 százaléka.
A kedvezmény az éves díj 20 százaléka, illetve az indexálás miatt az idei többletbefizetés 10 százaléka. A nyugdíjbiztosítások esetében nem követelmény a 10 éves tartam, viszont nyugdíjba vonuláskor nem kérhető egyösszegű kifizetés, hanem csak járadék, amely kiegészíti a "normál" nyugdíjbiztosítást. A kiszámolt kedvezmény bekerül a tandíj-, a családi- és az egyéb kedvezmények közé, és mindezek együttesen 100 ezer forintot tehetnek ki, és csak a ténylegesen megfizetendő adóból vonhatók le.
Ráadásul van egy másik korlát is: a 100 ezer forintnyi kedvezmény évi 3,4 millió forintos jövedelemig érvényesíthető, utána évi 3,9 millió forintos jövedelemig fokozatosan csökken, majd afölött megszűnik. A 2009 nyarán elfogadott törvény - amely a közteherviselés rendszerének átalakítását célozta - kivette az szja-ból az életbiztosítási kedvezményt. Így a 2010-re vonatkozó bevallásban e kedvezmény érvényesítésére már nem lesz mód.
Trunkó Barnabás szerint a kedvezmény eltörlése az alsó középosztály számára a legkedvezőtlenebb. Ez a réteg szorul rá leginkább arra, hogy nyugdíjba vonulásakor némi kiegészítést kapjon a saját korábbi megtakarításából. Az öngondoskodást tehát hátráltatja az állam - mondta a főtitkár. Az öngondoskodás pedig az állami nyugdíjbiztosítást tehermentesíti, illetve van még egy előnye az állam számára: az ilyen megtakarítások zöme állampapírba kerül, így az államadósság - ennek erejéig - belföldi megtakarításból finanszírozható. A főtitkár hozzátette: az egyéb középtávú megtakarításokat az állam adókedvezménnyel preferálja, és pont azt az eszközt hagyja ki, amelyet a teljes EU-ban kedvezményeznek a kormányok.
