Megunta a ciprusi huzavonát az EKB

Az EKB csütörtöki közlése szerint a kormányzótanács arról döntött, hogy március 25-ike után csak akkor biztosítja a likviditást, ha létrejön egy, az EU és az IMF által támogatott program, amely biztosítja a bankrendszer fizetőképességét. A nicosiai parlament kedden elvetette, hogy a 10 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag megadásához feltételéül szabott 5,8 milliárd dolláros plusz önrészt elsősorban a betétek megadóztatásával teremtse elő Ciprus.

Ezután egyre több találgatás jelent meg, hogy a ciprusi kormány alternatív javaslatot készít elő. Az úgynevezett B-terv állítólag előirányozza a 100 ezer eurót meghaladó betétek megadóztatását, a nyugdíjpénztári eszközök átalakítását államkötvényekké, és csütörtökön napvilágot látott információk szerint a szigetország második legnagyobb bankja, a Laiki Bank felszámolását. Ezek az intézkedések 4,2 milliárd euró bevételhez juttatnák a ciprusi költségvetést. A kormány ezt az új elképzelést csütörtökön terjeszti a parlament elé. A Laiki Bank bankjegykiadó automatái csütörtök reggel óta nem adnak ki pénzt, a gépek előtt óriási sorok kígyóznak.

Cipruson a betétállomány mintegy 70 milliárd euró, míg az ország hazai összterméke (GDP) 18 milliárd euró. A ciprusi pénzügyi válság nagyban a görög adósságálságra vezethető vissza, miután a ciprusi bankok jelentős mennyiségű görög állampapírt birtokoltak, amelyek egy részét tavaly le kellett írniuk. Egy csütörtökön ismertetett ciprusi felmérés szerint a lakosság 91 százaléka ellenzi a bankbetétek megadóztatását és 63 százalékuk támogatja a kilépést az euróövezetből. (MTI)